Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - Bertényi Iván: A heraldikus Nagy Iván

BERTÉNYI IVÁN Véghvezekényi báró Balducci-címer rajzán 9 gyöngyös, azaz grófi rangkoronát találunk, s Nagy így korrigál: „A pajzs tetejét bárói czímer [sic! - B. I.] díszíti... A metsző bárói korona helyett hibásan metszett 7. Nagy Iván Rajza a Siskovics címerről kilencz gombosat."

13 Érdekes, hogy Károlyi Sándor 1712. évi címerének 11 gyöngyös pajzskoronáját lerajzolja, majd grófi koronának minősíti, de nem utal a gyöngyök „rendhagyó" számára, valamint ennek magyarázatára.

14 Nem növeli a nagy családtörténeti munka használhatóságát a heraldikus számára az első kötetekben szinte általánosan követett módszer sem, hogy a természetszerűen korhoz kötött családtörténeti adatok bemutatása után számos család címerét évszám nélkül közli. Lehet, hogy ilyenkor az egyes családok 19. században használt címerét adta közre, bár ez a feltételezés nem mindig meggyőző. Különösen bántó ez a közlési mód az olyan „nagy", nemzeti történelmünkben hosszú ideig szereplő családok esetén, mint pl. a Kállayak.

15 Ezt már ő maga is érzi, s a 13.-tól a 19. száza30 dig ívelő családtörténet bemutatása kapcsán végre megpróbálkozik a pajzsot körbefogó sárkány korhoz kötésével: közli, hogy ez a Sárkány-rendre utaló szimbólum, s így 15. századi, de most sem veszteget szót a család által korábban használt címerre. Minthogy ez még mindig kevésnek tűnik a forráskritikai hitelesség jegyében, jelzi fenntartását: „Lehet, hogy czímerre vonatkozó oklevél is feltalálható lenne a család terjedelmes levéltárában, ha az máris megnyílnék a történelem részére." S való igaz, az ugyanazon kötetben sorra kerülő, szintén a 13.-tól a 19. századig szereplő másik nagy család, a Károlyiak esetében a régi címert ábrázoló pecsétrajzokkal kezdi a család történetét, majd jut el az 1712. évi grófi diploma címeréhez.

16 Az abc-rendnek megfelelően hátrább került Erdődi Pálffy-család címerét már teljesen történeti nézőpontból tárgyalja, s a megfelelő külső heraldikai jegyekkel írja le a nemesi, a grófi, s végül az 1807-es ausztriai birodalmi hercegi címert.

17 Úgyszintén tanulságos heraldikai tévedése Nagy Ivánnak, hogy a 17-19. században „divatos" felfogást követve a nemességet és a címerszerzést összetartozónak tekinti.

18 A kortárs, s egyébként Nagy Iván kutatásaiból sokat merítő neves szakíró, báró Nyáry Albert jóval árnyaltabb e tekintetben, s bár ő is utal az említett felfogásra A heraldika vezérfonala hasábjain, a kérdés bővebb kifejtése során kétszer is hivatkozik (a 19. században egyébként széles körökben igen jól ismert) Werbőczy Hármaskönyvének I. címére, s az ott említett címer nélküli nemesekre, illetve nem nemes címertulajdonokra.

19 (Zárójelben megjegyezzük, hogy kétségtelenül jól ismerte Werbőczynek a nemességet és a címerviselést szétválasztó megállapítását Nagy Iván is, akadémiai székfoglalójában utal is rá,

20 de - mint az látszik - a későbbi időkre már nem fogadta el.)