Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN ÉLETÚTJA - Hausel Sándor: Nagy Iván horpácsi évei (1878-1898)

HAUSEL SÁNDOR be a földterületet Deutsch Ignácnak, de tervezte egy nagyobb méretű gazdaság ki­építését. Egyrészt a hatvanas évek végén megvették a sógorasszony, Balazsovitsné Gelle Mária birtokrészét is (ugyanakkora gusztusát családostul az új birtokon töltöt­ték. Az építkezések első szakaszának befe­jezése után 1868 októberében a fejéregy­házi birtokot 12 évre bérletbe kiadták. (Ki­sebb bonyodalmat rögtön az okozott, hogy az egyik bérlője, egy bizonyos budai keres­kedő „a Dunába ölte magát"). A vecsei bir­toknak azután az 1870-es évek elejétől egé­szen eladásáig Gróf Adolf volt a bérlője. A volt, mint Csató Má­riáé), másrészt vala­melyik Hitelintézet­től 21 - legvalószínűbb, hogy a budapestitől - a fejéregyházi épít­kezésekre illetve a felszerelésekre 6.000 forint kölcsönt vet­tek fel. Alföldi bir­tokuk területe tehát ekkor 533 hold volt 22 Az építkezés 1867 jú­liusában el is kezdő­dött. Már a követke­ző év tavaszán azután Zsiga kiköltözött a pusztára gazdálkodni. Ekkortájt Nagy Iván sokszor megfordult a szabadszállási és fejéregyházi vásárokon. Sőt 1868 au­mezőgazdasági termelés kockázatát jelzi, hogy 1871-ben a bérlő kénytelen mentege­tőzni a csekély jövedelem miatt a Nagy Ivánhoz írt levelében: „nem vagyok oka, 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom