Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN ÉLETÚTJA - Hausel Sándor: Nagy Iván horpácsi évei (1878-1898)

az ő feladata volt a rendszeresen Nagyorosziból vásárolt tűzifa bekészítése és az elmaradhatatlan októberi káposztasavanyítás megszervezése. A „belső személyzet" a cselédből, szakácsnőből állt. Sűrűn cserélődtek, velük örökös hadakozásban álltak, ritkán sikerült megfelelőt találni. A dunavecsei birtok Az osztatlan Földváry nemzetség birtokai tulajdonképpen Földváry I. György (+1644), illetve fi- és nőági leszármazottjainak birtokát jelenti.

18 Nagy Iván felesége Földváry Zsófia „lineáján", az anyja családja (a Gellék) révén részesült az uradalom jövedelmeiből. Csató Mária eredetileg a dunavecsei, dbakházi, kisszállási és az istvánházi birtokok után húzott jövedelmet, az 1864. évben 691+87+164+ 95=1037 forint öszszegben.

19 Míg az osztályrész becsértéke 32.706 forint volt. De Nagy Iván 1855. szeptember 29-én, tehát a házasságkötés után két nappal már részt vett a nemzetségi gyűlésen felesége képviseletében. Szorgalmas látogatója lett a Pesten tartott összejöveteleknek, 1856 és 1866 között kivételesnek számít az a családülés, amelyiken Nagy Iván nem volt jelen. Ám tulajdonjoga csak 1864 után lett bejegyezve felesége nyilatkozata alapján: „a tettleg és nevemre írva létező birtokrészen az.eddigi birtoknév helyett ezentúl; 'Nagy Iván és neje Csató Máriáé' nevezet és címzet alá írassék".

20 Az 1850-es évek közepétől tehát a felesége révén nem jelentéktelen évi jövedelemhez, illetőleg vagyonhoz jutottak. Jelentős változás következett be, amikor 1866-ban az „osztatlan Földváry nemzetség javát" kimérték. Nagy Ivánék a Dunavecséhez tartozó Fejéregyháza pusztán lettek tulajdonosok. Telküknek, amely a Homoki puszta és a szabadszállási Kígyósor által közrefogott területen feküdt, a ránk maradt iratokból a következő szomszédait ismerjük: a sógorasszonya, továbbá Szemere György örökösei, Tihanyi János, Vajda István és Zsigmond örökösei és Onody Zsigmond. A földterület nagysága 266 hold 418 öl volt. Legnagyobb része szántóföld, kisebb részejeregy azai Dunavecse o uto szer ezete a tagosításkor (1866) Földminőség Területnagyság ( öl) 1 hold {1200 öl) becsára A birtok pénzértéke (Forint) Térképszám Kígyós és kaszáló .:,:: 2.353 40 78,44 180 Homokos szántó 138 50 5,77 143 Ugyanaz 68 50 : 2,85 144 Homok 328 20 5,46 147 Ugyanaz 585 20 9,74 148 Homokos szántó 2.952 50 123,00 149+150 Homok 255 20 4,24 151 Homokos szántó 350 50 14,60 152 Ugyanaz 55 50 2,30 153 Homok 444 20 7,40 154 Ugyanaz 1.535 20 25,58 155 Bucka 192 10 1,60 156 Szántóföld 172.335 130 18669,56 159 Szántóföld 137.559 120 13755,84 159c Út 554 Összesen 319.703 32706,38 ben pedig egyéb hasznosítású földterület. Ettől kezdve igen gyakran lett úti cél a fejéregyházi puszta. Bizonyosnak látszik az, hogy a tagosítás után Nagy Iván gazdálkodásra szánta rá magát. A gazdaság beindításában és vezetésében nagy segítségére volt testvére, Zsiga. Az első esztendőben, 1867-ben, ugyan legelőként adták bérlet135