Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - R. Várkonyi Ágnes: Nagy Iván, történetíró a polgári átalakulás korában

Ipolyi Arnold) indul, vagy nevelkedik fel az egyházi rendben. Kortársaihoz hasonló szellemi eszmélkedése is: jogi tanulmányok és vizsgák Losoncon és Pozsonyban királyi táblai jegyző lesz. Verseket és prózát ír, kezdik ismerni nevét, ügyvédnek készül. Pályáján a forradalom és szabadságharc fordított sarkalatosán: végigharcolta 1848/49 másfél esztendejét, bujdosott Bujákon, feljelentésre letartóztatták, de megúszta, balassagyarmati tömlöcéből bátyja jótállásával jut ki, szabadlábra helyezik, s megragadja az alkalmat, hogy kijusson az országból és mint nevelő a gróf Bertholdcsaládot kíséri Itáliába. Az első történettudós, aki sorsát egyengeti, Wenzel Gusztáv: ajánlásával dolgozhat a velencei híres könyvtárban, a Bibliotheca Marciana-ban. Hazatérve már eldöntötte, hogy történetíró lesz, kisebb írások tucatjait jelenteti meg, és már dolgozik nagy művén. 1855ben állást kap az Egyetemi Könyvtárban. Megnősül, családot alapít. Megjelennek első művei. Learatja első nagy és megismételhetetlen tudományos sikerét, a Magyarország családai... első kötetének megjelenésével. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia kilépvén a törvényen kívüliség állapotából több, a szabadságharcot megjárt történésszel együtt őt is levelező tagjának választja. Tanúja lehetett a főváros születésének. Naponta élhette át, amint a régi Magyarország áttűnik az újba, amint alakul a nagyváros, a bankok, gyárak, hitelszövetkezetek, vasutak, politikai pártok városa, bérházaival és kávéházaival, a vállalkozók, a polgárok, az új értelmiség városa. A pesti vásárokra bejártak a környék parasztjai, és a Magyar Tudományos Akadémia kiadványait is árulják a ponyván. A Duna-parti palota körül, a folyó mellett fuvarosok mossák igásaikat és a budai hegyoldalakon szőlők, tanyák, elegáns villák és harsány kirándulóhelyek változatosságából alakul ki az új főváros világa. A múlt még nem tűnt el és a jövő bizonytalan: a csatavesztések, a megtorlások, a Bach-korszak, az országos megújulás és a kiegyezés évei ezek. Egyik nagy élménye tehát ez a múltat és a jövőt, a lehetőségek többféle változatát magába sűrítő és felkínálni látszó két és fél évtized.

6 A tudományok fejlődésének döntő időszaka ez az idő egész Európában. Most születnek meg a professzionális társadalomtudományok új ágazatai, a természettudományok és a technikai tudományok újra fogalmazzák a világot, és ez a világ összehasonlíthatatlanul tágasabb, mint a régi. Nagy Iván pályája azonban ismét rendhagyóan alakul. Egyetemi katedrán szeretné tudását érvényesíteni, de nem sikerül. Kétszer pályázza meg az Egyetemi Könyvtár megüresedett igazgatói állását, más nyeri el. 1870ben elhagyja az Egyetemi Könyvtár békés falait, elvállalja az Országgyűlés Képviselőházi Naplójának szerkesztői állását. 1874-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választja, a következő évben tartja meg székfoglalóját.

7

1878-ban otthagyja a fővárost. Elköltözik Horpácsra, a falu bírája lesz, majd minden erejét a tudományos munkának és a közművelődés ügyének szenteli. Pestről részben orvosai tanácsára költözött el, de voltak mélyebb, tudományos pályájában rejlő okok is, hogy az ország szellemi központjából falura húzódott vissza. Kutatómunkája részben megnehezült, a fővárosi könyvtárakat és levéltárakat nehezebben érte el, de fő munkájának, vármegyei monográfiájának forrásaihoz Balassagyarmatra bejárva könynyebben hozzájutott, nem szakadt ki a tudományos életből. Megbecsült tudós; és hatásos lenne úgy fogalmazni, hogy Nógrád vármegye legkisebb falujának bírója nemzetközi címertani vállalkozásban a ma9