Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)
NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - R. Várkonyi Ágnes: Nagy Iván, történetíró a polgári átalakulás korában
R. VARKONYI AGNES gyár anyag egyik szerkesztője. 1882-ben megalakul a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, és egyhangúlag alelnökének választja. Kapcsolatban van a Földrajzi Társasággal, és 1890-ben belép a Természettudományi Társulat tagjai közé. Megalapítja a Nógrád megyei múzeumi társaságot és még megéli, hogy Balassagyarmaton megnyílik a gyűjteményeiből alapított múzeum. Madách Imrének barátja, Szontagh Pál szomszédja volt, az egész országgal levelezett. Több mint ötezer kötetes könyvtárát, rengeteg kéziratát pontos rendben hagyta az utókorra. Mindenről, még gyászjelentésének szövegéről is gondoskodott. Mégis csak századunk végéről visszatekintve rajzolódik ki életművének roppant jelentősége. A történettudós vetői, ha tudományukról szólnak ebben a korban, szívesen és öntudattal élnek a világítótorony, az iránytű hasonlatokkal. Meggyőződésük: a történettudomány is a természettudományok egzaktságával kell, hogy dolgozzék és arra hivatott, hogy a békés fejlődés magaslataira vezesse át a forradalmakkal feldúlt Európa Nagy Iván tudósi pályája a professzionális magyar történettudomány kialakulásának évtizedeivel esett egybe. A19. század középső harmada a tudományok fejlődésének meghatározó időszaka. A megismerés eddig nem sejtett új módszereivel hatalmas új ismeretanyag gyűlik fel a társadalomról, a környezetről, a múltról, és beláthatatlannak tűnnek a jövő lehetőségei. Az átalakuló Európában a történettudomány kulcshelyzetbe kerül. Új módszerek birtokába jut, új feladatok megoldására kényszerül. A társadalomtudományi szemlélet kidolgozói, a pozitivista teoretikusok és történetírók, August Comte nyomdokain induló, de új utakat vágó historikusok - John Stuart Mill, Henry Thomas Buckle és Herbert Spencer, hogy csak a legjelentősebbeket említsem - kö2. A Magyar Tudományos Akadémia bizonyítványa Nagy Iván velencei működéséről nemzeteit. A fiatal professzionális történettudomány boldog korszaka ez. A társadalom gyakorlati hasznot hozó tudománynak tekinti, mint például a geológiát, a társadalom lelki egészségének karbantartóját látja benne, nélkülözhetetlen, mint az emberek testi egészségéért felelős orvostudományt. Általános az a meggyőződés, hogy a jövő megszerkesztéséhez elengedhetetlen a múlt ismerete. 8 10
