Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)
IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 3. Kudarc a megvalósulás küszöbén (1898-1904)
hozzájárultak, hogy a rendes tartalékalapba befizetendő 60.000 koronát készpénz helyett elsőbbségi részvényekben fizethessék be azzal a feltétellel, hogy ha az alapot igénybe kellene venni, vállalják a részvények legalább kibocsátási árfolyamon való beváltását. Az engedélyesek kérésének helyt adva a minisztérium elállt attól a szándékától, hogy a Vác és Verőce között a MÁV fővonalával párhuzamosan futó hév vágányát az engedélyesek költségére a MÁV végezze el, és engedélyezte a hév általi kivitelezését. Az átmenő forgalmat illetően a minisztérium azt vállalta, hogy ha a hév vonalát használva az útrövidülés több mint 30 km, és az útvonal díjképző, akkor a tranzitforgalmat a héven át bonyolítják le. Ha az útrövidülés kevesebb 30 km-nél, de a vonal díjképző, csak abban az esetben terelik a hévre a tranzitforgalmat, ha azt a MÁV érdekei megkívánják. A leirat felszólította az engedélyeseket, hogy ha elfogadják a minisztérium által előterjesztett feltételeket, akkor mihamarabb tegyék le a magyar központi állampénztárba a 270.000 K biztosítékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban, mellékeljék hozzá a kötelező nyilatkozatot a vasút megépítésére vonatkozóan. Ha ezt megtették, a minisztérium intézkedik a vasút építési engedélyének a megadásáról. 8 8 Az engedély megszerzéséhez szükséges összeg csak nem akart összejönni. 1901. december 6-án egy nógrádi és Selmecbányái küldöttekből álló népes küldöttség látogatott el a kereskedelmi minisztériumba, hogy Hegedűs Sándor miniszterrel személyesen tárgyalva előmozdítsa a Vác-drégelypalánki vasút ügyét. A küldöttséget Scitovszky János volt alispán, 1899-1903ig - haláláig - országgyűlési képviselő vezette. A küldöttség tagjai között ott találjuk az 1890-es rétsági vasútügyi értekezlet majd minden résztvevőjét, köztük azt a Laszkáry Gyulát, akit 1900-ban megválasztottak a dunáninneni evangélikus egyházkerület világi felügyelőjévé, valamint természetesen Pázmán79