Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)
IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 3. Kudarc a megvalósulás küszöbén (1898-1904)
(440) - és a közlekedési ágazat (160). A közvetlen pesti összeköttetés megvalósulásával új iparvállalatok, gyárak megjelenését, valamint a kereskedelem fellendülését várták, s ezzel együtt a munkahelyek számának növekedését. 6 6 A nógrádi járás községei is gazdasági potenciáljuk jobb kiaknázását remélték az új vasúttól. A főleg mezőgazdasági jellegű területen a termés gyors és egyszerű elszállításától, a budapesti piac könnyebb elérhetőségétől a termelés és a jövedelmek növekedését várták. Ugyanezt remélték Szendehelyen a mészkőlelőhelyek, Romhányban a kőbánya kiaknázásától, Diósjenőn pedig a Börzsöny erdeinek a kitermelésétől. A környéken nagy számban élő ácsok pedig a munkába járás könnyebbé válásában bíztak. 6 7 A 3720 fős Ipolyság jelentősségében messze elmaradt nógrádi megyeszékhelyi társától. Az ipar szerepe itt még alárendeltebb volt. A megyeszékhely foglalkoztatási szerkezete egyébként hasonlított Balassagyarmatéra, itt is jelentős volt az államigazgatásban dolgozók aránya. A hontiak mindvégig törekedtek annak elérésére, hogy a vonatok Drégelypalánkról ne csak Balassagyarmat, hanem Ipolyság felé is tovább közlekedjenek, azaz ne legyen szükség átszállásra. Budapestet a tervezett útirányon át 36 km-rel kisebb távolság választotta el Ipolyságtól, mint a csatai vonalon keresztül. Ráadásul jól látták, hogy a nemrég átadott, Korpona és Ipolyság között húzódó Hont megyei vasútjuk akkor válik igazán életképessé, ha az Ipolyságtól tovább folytatódik déli irányban. Hont vármegyének így különösen jól jött az a módosulás, hogy a pálya kiindulópontjává a tervek szerint Drégelypalánk vált, ami maga is egy Hont megyei település volt. 6 8 Vácon - mint már említettük - a filoxéra-járvány óta megakadt az addig lendületes gazdasági fejlődés, amit a kortársak egyértelmű hanyatlásként éltek át. Persze ez a leszakadás csak viszonylagos volt, hiszen a település egy gazdasági fejlődési 61
