Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)
IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 3. Kudarc a megvalósulás küszöbén (1898-1904)
nyék gazdasági központja volt, amelyben működött községi hitelszövetkezet, fogyasztási- és értékesítési szövetkezet, gazdakör és iparoskör is. A lakosság nagy része az ipari és kereskedelmi szektorban dolgozott. Rengeteg ács élt Nagyorosziban, akik főleg Budapesten kaptak munkát, így ingázásra kényszerültek. Ezért tett meg a település mindent azért, hogy vasúthoz jusson, mert enélkül hetente kényszerültek az ácsok Drégelypalánkra vagy akár Vácra és vissza elgyalogolni. 6 5 Jelentősnek mondható az ezer fő alatti Tolmács 10.000 forintos, az ugyanakkora lakosú Tereske 5.000 forintos és a 480 fős német nemzetiségű Berkenye 5.000 forintos kötelezettségvállalása is. Az új vasúthoz nagy reményeket fűztek Nógrád és Hont megyékben, valamint Vác városában is. Balassagyarmaton bár az eredeti tervekkel ellentétben az ipolysági vonalról történő leágazást nem Dejtárnál, hanem a távolabbi Drégelypalánknál akarták megvalósítani - bíztak az új vonal jótékony gazdasági hatásában. Természetesen itt mindenki úgy vélte, hogy Drégelypalánknál az egyetlen szóba jöhető becsatlakozási irány a gyarmati, hiszen az aszódi vonallal már elkövették azt a hibát, hogy nem ragaszkodtak a budapesti irányú beágazáshoz, és így a fővárosba közlekedő vonatoknak Aszódon meg kellett fordulniuk, ami tetemes anyagi és időveszteséggel járt. A rossz közlekedési viszonyoknak is betudható volt, hogy Balassagyarmaton még a századfordulón sem indult meg az iparosodás. A modern gyáripar teljesen hiányzott, 20 főnél többet alkalmazó üzem egészen a világháborúig nem létesült a városban. Az ipart főképpen a kisiparosok és a könnyűiparosok képviselték. A 8600 fős település 1900-as foglalkozási öszszetétele jól tükrözi a fenti állítást. Az ipari dolgozók majdnem fele (480) a ruhaiparban dolgozott, 10-10 %-a az élelmiszeriparban, a vendéglátásban és az építőiparban. Jelentős tömegeket foglalkoztatott még a kereskedelemi és a bankszektor (425), a közszolgálat - más néven az állami és megyei hivatalnoki kar 60
