Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)

Bevezetés

BEVEZETÉS Éppen 90 éve, hogy Laszkáry Gyula 1 romhányi földbirtokos vezetésével megalakult egy részvénytársaság, amelyik azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megvalósítson egy több évtizedes álmot, amit a Nógrád megyei, annak is főleg a nyugati tájain élő emberek dédelgettek: megépíteni egy vasutat a Duna völ­gyéből a Nógrádi-medencén át, a hegyek lábaihoz simuló fal­vak érintésével az Ipoly völgyébe. Mint látni fogjuk, sokaknak nem sikerült e tervet megvalósítani, és néha-néha már úgy tűnt, hogy soha nem épül meg ez a helyi érdekek kiszolgálását megcélzó vicinális. A kortársak a nagy, országos vasútvonalak­tól megkülönböztetve az ilyen típusú mellékvonalakat illették e névvel. Azonban Laszkárynak - akinek a vasút megvalósulását köszönhetjük - sikerült összefognia a Börzsöny-hegység keleti lábánál fekvő elzárt kis községek lakóit és birtokosait, és közös erőfeszítéssel és nem csekély anyagi áldozat felvállalásával 1909-re megépült a földrajzi elhelyezkedésére utaló Duna­Ipoly-völgyi névre keresztelt helyiérdekű vasút (hév). Munkámban először a vasút által érintett tájról szeretnék egy rövid földrajzi leírást adni, kiemelve azokat a nehézségeket, amelyeket a terepviszonyok jelentettek az építtetők számára. Fölvázolom a vasút szűkebb vonzáskörzetének, a Nógrádi­medencének a gazdasági viszonyait a pálya megnyitását meg­előző időszakban. Majd a megépült pálya műszaki és egyéb 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom