Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)
IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 3. Kudarc a megvalósulás küszöbén (1898-1904)
IV. 3. Kudarc a megvalósulás küszöbén (1898-1904) „...a jelenleg tervezett vonal hivatva lesz rövid időn belül az észak-magyarországi forgalom jelentékeny részét közvetíteni a fővárossal úgy, hogy Nógrád megyének kilátása van egy fővonalat kapni, az eddigi költséges, hosszadalmas összeköttetések helyett." Pázmándy Dénes 5 6 földbirtokos 1898 novemberében előmunkálati engedélyt nyert egy Verőcétől Drégelypalánkig, illetve ennek szárnyvonalaiként Verőcétől a Duna-partig és Rétságtól Romhányig húzódó gőzüzemű helyiérdekű vasút megépítésére. 5 7 A Honti Lapok elnevezésű ipolysági újság azonnal részleteket is közölt a tervezett új vonallal kapcsolatosan. Ezek szerint a vonal építési névleges tőkéjét a tervek alapján 2.327.600 forintban állapították meg. A törvények értelmében az összeg 35 %-át kellett törzsrészvények formájában készpénzben összegyűjteni; ez 814.660 forintot tett ki. Az állami segélyek - postai és távírdai szolgáltatás megváltása és a külön állami segély - levonása után maradt 580.000 forintot az engedélyes elképzelése szerint a vonal haszonélvezőinek kellett összeadniuk. Konkrétan a vidék nagybirtokosainak 100.000, az érintett községeknek 180.000, Nógrád vármegyének is 180.000, míg Hont megyének 100.000 forintot kellett összegyűjteni vagy felajánlani. 5 8 A Váczi Hírlap azt hangsúlyozta a hír kapcsán, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a vonal kiindulópontja Vác városa legyen. 5 9 56
