Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)

II. A helyiérdekű vasutak működésének törvényi feltételei

részvénytársaság tulajdonosává vált a jegyzett tőke nagyságá­nak arányában, szavazati joga volt a vállalat közgyűlésein, u­gyancsak az általa jegyzett tőke nagyságának arányában. A közgyűléseken felszólalhatott, befolyással lehetett a részvény­társaság politikájára. A törzsrészvényt névértéken bocsátották ki, később a valódi értékét az Rt. mindenkori gazdasági helyze­te határozta meg. A törzsrészvényeket főleg azok vásárolták meg, akik egyrészt befolyásolni kívánták a cég életét, másrészt akik hosszú távban gondolkodó befektetőkként tevékenyked­tek. A rövidtávú befektetők elsőbbségi részvényeket vásárol­tak. Ezek a papírok nem névértékükön, hanem annak 78 %-kal számított értékén kerültek kibocsátásra, így téve vonzóvá a pa­pírokat. Az elsőbbségi részvény tulajdonosa nem rendelkezett szavazati joggal, azonban már az első évtől osztalék felvételére volt jogosult. Ugyanis az Rt. a részvények kibocsátásakor meg­határozott egy garantált kamatot, ami mindenképpen megillet­te az elsőbbségi részvény tulajdonosát. Ez minimálisra csök­kentette a befektető kockázatát. A kamatot a névérték után szá­mították, ami ugyancsak kedvező volt a részvényesre nézve. Az elsőbbségi részvényeket a vasúttársaságok működésük so­rán egy az Rt. által meghatározott menetrend szerint váltották be, az éves nyereségből finanszírozva ennek költségeit. Hogy mely részvényeket váltották meg, azt minden évben egy sorso­lási bizottság által tartott sorsoláson döntötték el. A forgalom­ban maradt elsőbbségi részvények természetesen ugyancsak szabadon forgathatóak voltak. A törzsrészvényesek addig nem kaptak osztalékot, amíg az elsőbbségi részvények után járó ga­rantált kamatot ki nem fizette a társaság. Ha a nyereség na­gyobb volt, mint a garantált kamat, a megmaradó összeget minden részvényes között egyenlő mértékben osztották szét. Az elsőbbségi kötvény egy adóslevél volt, amelynek birtokosa nem részvényes, hanem hitelező volt. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom