Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)

V. A Duna-Ipoly-völgyi vasút működése és hatása a térségre 1913-ig

eredményt kapunk. Azon, hogy mindenhol magas a mezőgaz­daságból élők száma, nem szabad meglepődnünk. Az is termé­szetesnek tűnik, hogy az idő előrehaladtával csökken az agrár népesség és növekszik az iparból élők száma. Ez az érintett te­rületen 1900 és 1910 között Nógrádot és Romhányt kivéve, ahol stagnált a földből élők száma, így is volt: mindenhol csökkent a mezőgazdaságból élők aránya (lásd 7. táblázat). A leginkább agrárjellegű terület egyébként a hegyek lábánál fekvő, elzárt Diósjenő-Nógrád-Tolmács környéke és Romhány volt. Az ipari dolgozók aránya Nagyorosziban volt a legnagyobb: 1910-ben már 38 % volt az arányuk, és csak 51 % volt a mező­gazdasági keresők aránya. Utána következett a járási székhely, Rétság, ahol az 56 %-os primer szektor mellett 11 % volt az i­parból élők aránya és ugyanannyian dolgoztak a közigazgatás­ban is. A tehát általánosnak mondható fentebb vázolt folyamat a­zonban 1920-ra nem hogy megtorpant, hanem a visszájára for­dult! Nógrádverőcét nem számítva az összes településen egy reagrárosodási folyamat indult be, hiszen ismét meredeken nőtt a primer szektorban dolgozók aránya. Ezt a tényt össze kell vetni a vasútnak azon - korábban már kifejtett - hatásával, miszerint az a falusi népesség városba vándorlását elősegítette, megkönnyítette, és ezzel a népesség szaporodását lelassította vagy megállította. A települések növekedésének a lelassulása főleg az elvándorlás következménye, és a foglalkozási szerke­zet adataiból le kell vonnunk azt a következtetést, hogy főleg a földtől már elszakadt, ipari foglalkozásúak választottak új éle­tet maguknak egy nagyobb településen. Mivel az elvándorlók között legnagyobb részt nem voltak mezőgazdasági dolgozók, érthető, hogy miért nőtt meg ismét a részarányuk a falvakon belül. A falvak szempontjából az elvándorlási folyamat beindulása miatt akár negatív hatást is tulajdoníthattunk volna az 1911­145

Next

/
Oldalképek
Tartalom