Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)

V. A Duna-Ipoly-völgyi vasút működése és hatása a térségre 1913-ig

Honnan vagy hová Vác-Dunakeszi-Ala g Rákospalota-Újpes t Budapest és Kőbánya összes Pu. Rákoskeresztúr, Rákoscsaba Rákos-Nagykáta Kőbánya-Cegléd Soroksár-Kunszentmiklós-Tass Bp. Kelenföld-Ercsi Budaőrs-Torbág y Nyársapát-Kecskemét Homokszentlőrinc-Fülöpszállás Adony-Pusztaszabolcs-Sárosd Zichy új fa 1 u-Székesfehérvá r Herceghalom-Tata-Tóváros 2. táblázat A Duna-Ipoly-völgyi hév vonalán át lebonyolított átmenő forgalom viszonylatai. A jelölt viszonylatok áruszállítása jelent meg átmenő forgalomként az új vonalon. Mivel a Duna-Ipoly-völgyi hév részvénytársaságot továbbra sem elégítették ki a MÁV ajánlatai, a vitás kérdések eldöntése érdekében pert indított az államvasutak ellen. Valószínűleg ez is befolyásolta, hogy felgyorsultak a tárgyalások a két fél között. A hév igazgatósága felismerte, hogy a magas díjszabás is szerepet játszott abban, hogy a teherforgalom 1909-ben elma­radt az előzetes várakozásoktól, és így már hajlandónak mutat­kozott a minisztérium legfőbb óhajának, a díjcsökkentésnek eleget tenni. 1910-től a Duna-Ipoly-völgyin az olcsóbb Pápa­Bánhida díjszabást léptették életbe (aminek sikerét bizonyítja, hogy 1910-ben hirtelen megugrott a vasúton szállított áruk 128 Balassa­evarmat Dejtár Drégely­palánk Ipoly­ság

Next

/
Oldalképek
Tartalom