Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Lepedők - A díszített lepedő típusai - A lepedő mind a négy szélére varrtak csipkét

nyok a nem paraszti sorból származó elhunytak temetésén is részt vettek, így számukra a körül csipkés lepedő nem volt ismeretlen. A visszaemlékezések szerint, a 19. század második felében, ez a lepedőtípus nem volt gyakori a megye falvaiban. Csak a gazdagabb leányok hozományába adtak ilyen lepedőket. „Ezekre olyan vékony tót csipkét tettek, ami nagyon drága volt abban az időben. Erre nagyon sok csipke kellett, azt a szegények nem tudták megfizetni" - emlékezett vissza 1961-ben az akkor 86 esztendős Juhász Ferencné (Polyák Mária) szalmatercsi adatközlőnk. A századfordulótól, de inkább a két világháború között kezdett elterjedni a körül csipkés lepedő, de egy településen belül sem ragaszkodott minden család e lepedőtípushoz. Még az 1930-as években is gyakori volt (Karancsság, Nagylóc, Kazár, Bér, stb.), hogy a vetettágyra ugyan körül csipkés lepedőt terítettek, a halott alá azonban a két keskenyebb szélén csipkével díszített lepedőt tették. Az elmondottakból már sejteni lehet, hogy a vizsgált cifra lepedőnek kettős funkciója volt: a felvetett ágy, illetve a koporsó díszlepedője. Őrhalomban, Karancsságon, Mátraszelén jegyeztük le, hogy a menyasszonyágyra lépcsőzetesen terített lepedőkre ez a körül csipkés lepedő került legfelülre. Az ágy szétbontása után többet nem használták, legközelebb akkor vették elő, ha meghalt valaki a családban. A háziszőttes háromszeles lepedőt úgy tették a halott alá, hogy a szélein levő csipke kilátszódjon a lezárt koporsóból. Megyeszerte ismerték: „Alája tegyük a lepedőt, ha megyünk a búcsúba el ne essünk a szemfödélbe." - „Alája kell teríteni, mert ha föléje tennék a feltámadáskor nem tudna lépni a lepedőtől." Mivel ugyanaz a lepedő több funkciót töltött be, azért a leggyakrabban cifra lepedő, menyasszony lepedő, ritkán halott alá való lepedő, sírba való lepedő, a kétszeleseknek halott takaró lepedő, szemfedő volt a neve. A vizsgált lepedőtípus háromszeles változata még a két világháború között sem volt mindenütt elterjedve. Alig ismerték Felső- és Alsótold, Cserhátszentiván, Becske, Bercel nemes falvakban, Cserhátsurány, Herencsény, Terény, Szanda, Nagylóc községekben, a megye déli és nyugati településein (Héhalom, Palotás, Tereske, Horpács, Borsosberény környéke). Szinte teljesen hiányzott a Balassagyarmat környéki 87