Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Dunna, párna, párnatakaró, derékalj - Dunna

„Egy Dunna veres síkos kanavász hajban, - Egy Dunna veres koczkás hajba" foglaltak le 1854-ben.

4

6 A megye német falvaiban sem voltak ismeretlenek a kereskedőktől beszerezhető textíliák. Egy 1808-ban készült berkenyei házassági szerződésből megtudhatjuk, hogy a leánynak „esküvői ruhát, egy dunyhát nyomott huzattal, hat párnát ugyancsak nyomott huzattal" adtak hozományába.

4

7 A parasztság textíliái közül nem hiányzott a kékfestőnél befestetett vászon sem, mely forrásainkban tarka néven szerepel. Az endrefalvai negyedtelkes gazda leánya, amikor 1841-ben férjhez ment „1 felső dunnát tarkát" kapott hozományába szüleitől.

4

8 Kormos Mátyás verebélyi jobbágynak a padláson levő ládájából 1846-ban az ellopott tárgyak között volt: „Dunnahaj teteje tarka, Dunna alá vászony 7 1/2 rőf'.

4

9 A surányi (Cserhátsurány) Roza Mária árva leány vagyona között „17 rőf festett dunna öltözék"-nek való vásznat találtak az összeírok 1850ben.

5

0 Egy mihálygergei jobbágy hagyatéki leltárába 1853-ban „Egy tarka dunna tötött 6 3/4 fontos" jegyeztek be.

5

1 Széles Borbála negyedtelkes dejtári gazda özvegyének 1855-ben készült hagyatéki leltárában „Egy felső dunyha haj, házi vászonbúi tarkára festve" szerepel.

5

2 Nem volna helyes, ha a fentebb közölt adatokból arra a következtetésre jutnánk, hogy a festett tarka ágynemű a 19. század negyvenes éveiben kezdett elterjedni a megye parasztságánál. Az ebből az időből származó más források azt sejtetik, hogy a dunnák és vánkosok vászon huzatának festetése, a köznapi és az ünnepi ágyban történő használatuk a megye jelentős részén már jóval korábban is ismert lehetett. Bozena Nemcova cseh írónő az 1850-es évek elején hosszabb időt töltött Balassagyarmaton.

5

3 A város parasztnegyedeiben járva, az ott látottakról az alábbiakat írta: „A kemencén kívül van még a szobában egy tarka párnákkal magasra vetettágy". Az agárdi (Ősagárd) evangélikus pap 1854ben megjelent leírása is a festett ágyneműk meglétére utal: „Fonalaikat magok szövik meg, s lomhának tartanák azt, ki kenderét a tavaszi munka elérkeztéig meg nem fonná, meg nem szőné. Ily vászonból nemcsak egész házak népét ellátják fejérneművel, hanem egy részét be is fÖstetik, s abból magoknak ágyneműt, szoknyát, kötényt stb. varrnak".

54 Mindkét szerző már olyan meglevő gyakorlatról ír, melynek kialakulása több évtizeddel korábban is történhetett. A megyében működő festőműhelyekről, a festésre vitt textilek mennyiségéről vagy az ott készült 15