Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)
Dunna, párna, párnatakaró, derékalj - Dunna
termékekről kevés adatunk van. Fejér Pál losonci festőmester 1828-ban készült inventáriumában a „festett munka" felsorolása között a dunnahaj, a derékalj, a lepedő is megtalálható. 5 5 A Szécsényben működő Nemes Benedikty Károly kékfestő 1846-ban készült hagyatéki lajstroma sajnos hiányosan maradt ránk. A „festőmesterségben béfestve találtatott vászonfélék összeírásáéból csak az „elveszett holmik" jegyzékét ismerjük. A huszonöt károsult közül kilencen vásznat, kilencen kötényt, illetve szakácskát, négyen dunnahajat, dunnateteit, hárman pedig gatyát, lepedőt, vánkushajat vittek festetni. Az összeírásból megtudhatjuk azt is, hogy „kalolás végett" nagyon kevés vásznat vittek a festőműhelybe. Míg a festett vásznak értékét 336 f. 43 krajcárra, addig a kallott vászon mennyiségét 5 f. 10 krajcárra becsülték. 5 6 A festőmester azonban nemcsak azt a vásznat festette be, amelyet a megrendelők vittek műhelyébe. A Losonc-Tugáron lakó Rainhardt János festőmester özvegyének 1855-ben készült hagyatékában a tartozásokat is összeírták. A nagy mennyiségű vásznat festve és festetlenül is árulhatta, melyből bizonyára a parasztság is vásárolt. 5 7 A mai Nógrád megyében Balassagyarmaton és Szécsényben működött egy-egy festőműhely, melyek az 1940-es évekig dolgoztak a környező falvak megrendelői számára. A 18. század elejétől ismert kárlistákból kitűnik, hogy a dunnát tollal töltötték meg. A kallói Oláh Mihály jobbágynak 1728-ban, „egy dugnaban való Ludtollyu" égett meg. Koncsár György alsópetényi jobbágynak „három dunna tollastul" vált a tűz martalékává 1769-ben. 58 Egy becskei gazdának „Felső Dunna Tollastul" írtak össze 1771-ben. 59 A nemti községben lakó Petre József negyedtelkes gazda hagyatékának összeírói az egyik ágyban szalma lepedőt, vékony lepedőt, 2 derekállyt, 3 vánkost, 1 dunyhapelyhestől találtak 1851-ben/' 0 A megyében végzett néprajzi gyűjtőútjainkon a dunna és dunyha megnevezésekkel egyaránt találkozhatunk, az utóbbi használata a gyakoribb. A funkció, az ágyban történő elhelyezése szerint két dunnatípust különböztetnek meg adatközlőink: felsődunyha és alsódunyha. Mindkét név - mint a közölt levéltári adatokból kitűnik - a 18. század elejétől ismert a megye parasztságánál. Gyűjtőútjainkon a felsődunyhának más elnevezéseit is feljegyezhettük: nagydunyha, pelyhesdunyha, de Buják, Herencsény, Ipolyvece, Erdőkürt, Patvarc, Hollókő, stb. községekben talponálló dunyhaként is 16