Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)
Az ágy és felvetésének módja a Nógrád megyei parasztságnál - Ágy
élő szegény asszonyra bízták, akinek fizetségül babot, lisztet, gabonát, kevés pénzt adtak. A fentebb elmondottakkal arra szeretnénk a figyelmet felhívni, hogy a parasztság történetének alig lehetett olyan időszaka, amikor munka és használati eszközeit maga állította volna elő. Története folyamán mindig arra kényszerült, hogy tárgyainak nagyobb részét mesterekkel készíttesse el, készen vásárolja meg otthona számára. A népi bútorok többsége, így az ágy is, azon tárgyak közé tartozott, amelyeket a parasztság nem maga állította elő, hanem asztalosoktól, háziiparosoktól szerezte be. K. Csilléry Klára gondos adatolással kimutatta, hogy a láda, a stok, a tányértartó fogas, a téka, részben az asztal, már a 18. századot megelőző időben is az asztalosok műhelyeiből került ki. A ruhatárolásra használt ácsolt szekrénnyel is, melyet a gömöri falvakban készítettek, a 18. század előtt ismerkedett meg vidékünk . 212 parasztsaga. Feltételezhető annak lehetősége is, hogy a parasztság lakáskörülményei miatt az ágynak nem lehetett állandó helye, azt éjszakára mindig össze lehetett állítani, ezért mellőzték az ágy deszkáinak összeerősítését. A 18. század első felében készült kárlistákból tudjuk, hogy a jobbágyok többsége háromsejtű (ház-pitvar-kamra) házakban lakott. A pitvart követő kamrát nem életes, hanem lakókamrának használták. A lakókamrák száma a házasulandó gyermekek számától függött. A megházasodott gyermekek ugyanis egy-egy lakókamrát kaptak, ahol az aszszony az éjszakát töltötte gyermekeivel. Itt tárolták az értékesebb ruhákat, élelmiszereket is. Volt olyan jobbágy, akinek - egy fedél alatt -, 34 lakókamra sorakozott a pitvar után. A lakó- vagy hálókamrákat nagyméretű ló és szarvasmarha istállók követték. A többnyire a lakóházzal egy fedél alá épített istállók 8-12 darab ló, ugyanennyi szarvasmarha elhelyezésére voltak alkalmasak. 21 3 Az alaprajzi elrendezés ismertetésével arra szeretnénk a figyelmet felhívni, hogy a parasztság a 18. század elején - nyilván jóval korábbi történeti előzményekkel - már olyan szilárd falazatú (elsősorban fa) és beosztású házakban lakott, ahol az ágynak állandó kijelölt helye volt. Ez azt jelentette, a lakókamra bútorait (láda, szekrény, stok, stb.), az ott tárolt más családi kötődésű tárgyakat, nem kellett minden este, lefekvés előtt átrendezni, hogy az ágynak helyet biztosítsanak. Szerkezeti kivi107
