Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Az ágy és felvetésének módja a Nógrád megyei parasztságnál - Ágy

telezésénél nem kellett arra ügyelni, hogy darabjai összecsapolását mellőzzék, könnyen szétszedhető és elszállítható legyen. Joggal felté­telezhető egy olyan ágy megléte, amelynek összeállításánál, a már meglévő bútorok (láda, szekrény) technikai ismereteit alkalmazzák. Az igényesebb kivitelű ágy beszerzését nem akadályozhatta a pa­rasztság anyagi helyzete sem. A parasztság anyagi erejére, a funduson található épület-állománnyal, az istállókban elhelyezhető lovak, szar­vasmarhák magas számára már fentebb utaltunk. A levéltári forrásokból tudjuk, hogy a parasztság, a 18. század első felében, nagyarányú gabo­natárolásra rendezkedett be. A 25-50 kilás űrtartalmú tölgyfa szúszé­kokból, az ugyanennyi kila gabonát befogadó fonott kasokból, némely gazdának 4-5 darabot is összeírtak. Nem volt ritka az 50-100 kila gabo­na tárolására alkalmas földbe ásott verem. A jobbágyok portáiról nem hiányoztak a 4-10-15 fiókra osztott sertéshizlaló hidasok sem. A meg­hízott sertésekből eladásra is jutott. Az ekkor még kevés számú zsellérnek is volt lehetősége arra, hogy irtványföldekhez jusson, sertést hizlaljon, lófogatot tartson. A fuvarral keresett pénzből, az állatok értékesítéséből bevételre tehettek szert. 21 4 A parasztság vagyoni helyzete - a fentebb elmondottak alapján ­kizárja annak lehetőségét, hogy a jómódú jobbágy, a leánya hozomá­nyába adott ágyat, saját maga állította volna össze. Az tény, hogy a 18. század első felében az ágy és az ágynemű ritkán szerepel forrásainkban. Gyakran az ágy nevének említésével az ágyne­műre utalnak. Meggyőződésünk, hogy az ágyra vonatkozó adatok hiá­nya, annak nem értéktelen voltára utal, hiszen az ekkor készült leltárak­ba ennél sokkal értéktelenebb tárgyak nevei is bekerültek: orsó, borda, tányér, fakanál, stb. Annyi bizonyos, hogy ebben az időben nem az otthon összeállított ágyszékláb típus volt a jellemző a parasztságnál, hanem asztalossal készített igényesebb kivitelű ágy, melyről - a források hiánya miatt ­részletes ismereteink nincsenek. Ezzel természetesen nem azt akarjuk állítani, hogy egyszerű, házilag barkácsolt ágyak nem voltak a parasztok otthonában. Különösen a 18. század közepétől, a majorsági gazdálkodás kibontakozásával, egy nagy­fokú elszegényedési folyamat indul meg a megyében. Az elszegénye­dett családok között voltak olyanok, akik az ágyat otthon állították ösz­108

Next

/
Oldalképek
Tartalom