Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA

akik árpát és zabot vetettek földjeikbe. Nagyon valószínű, hogy a nélkülözhetetlen gabonát (búza-rozs) nem a telki, hanem irtványföldön termelték meg. A nemesekre sem volt jellemző, hogy minden gabonafajtából vetettek volna. Árpával, zabbal bevetett földje nem volt 4-4 nemesnek, de összesített terméseredményeik azonban több mint duplája a jobbágyokénak. A következőkben tekintsük át az 1716. évben, a faluban lakó 11 nemes és a 21 jobbágycsalád tulajdonában lévő állatállomány összetételét és számát. 13. sz. táblázat Az állatszám nagysága az 1716-os megyei dica összeírás szerint Jobbágy Nemes Összes Tulajdonosok száma tulajdonában (db) jobbágy zsellér Igás ökör és ló 21 32 53 14 9 Fejőstehén 8 9 17 7 9 Meddő tehén 7 9 16 7 5 Növendék 2-3 éves csikó és borjú 3 4 7 3 3 Egy éves csikó 8 13 21 7 8 Fejős juh és kecske 43 43 2 Meddő juh és kecske 6 6 2 Gida 9 9 2 Öreg sertés 43 35 78 16 9 Süldő malac 91 41 432 14 9 Méhkas 8 9 17 2 2 Az igáserőt képező ökrök és lovak számát összevontan adja az összeírás, de a számadatokból így is megállapítható, hogy a jobbá-