Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

URADALMAK

vályogból készült fallal (55 Ft). A cselédházakba 6 búbos kemence és két kályha (42 Ft)." A felsorolt épületállomány szerint Liszkópusztán jelentős juh- és sertéstartás folyhatott. A liszkói cselédházakba beépített búbos kemence és kályhák számából az itt élő családok számát is megbecsülhetjük. A kályhákat valószínű a béresgazda és a számadó juhász lakásába építették, míg a béreseknél négy családra jutott egy búbos kemence. E szerint kb. 26 család lakhatott ebben az időben Liszkópusztán. A gazdaság irányításával megbízott tiszttartó lakása nem Liszkón, hanem a faluban volt, melyet a parasztok házaihoz hasonlóan zsúppal fedték. A tiszttartó háza a mai vegyesbolt helyén állott, ennek emlékét őrzi a Tiszttartósor elnevezés. Az első összeírás, mely a falu földesurainak földterületét közli, 1864-ben készült. Ekkor a földbirtokosok az alábbi földterületekkel rendelkeztek: 6. sz. táblázat Heréncsény 200 kh-nál nagyobb földbirtokainak megoszlása művelési ágak szerint 1864-ben Szántó oá Szőlő Legelő Erdő Összes kh Teleki László örökösei 436 14 2 226 924 1602 Balczár Mihály 78 12 180 897 1167 Schönberg testvérek 310 8 2 157 223 700 Veres Gyula 73 5 3 84 240 405 Szontagh Kálmán 106 10 1 62 185 364 Vattay Antónia 80 26 3 74 63 246