Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)
URADALMAK
A táblázatban két új földesúr nevével találkozhatunk, Balczár Mihály és Veres Gyula. A kiscsalomjai származású Balczár Mihály a Tihanyi és a Wattay család birtokából vásárolt meg jelentós részt a 19. század közepén. A birtok nagyobb része Haraszti (378 hold) és Liszkópusztán (519 hold) volt. E birtokrészt 1874-ben Franciska nevű leánya örökölte, aki Nedeczky Gézához ment feleségül. Valószínű ő építette a Haraszti pusztán lévőn kastélyt fia László számára, aki 1894-ben kezdett itt gazdálkodni. A birtok irányításában, a gazdálkodás megszervezésében Izabella leányának férje, Rudics János okleveles gazdász is részt vett. De az 1870-ben Csecsén született Nedeczky Lászlónak sem volt ismeretlen a gazdálkodás, hiszen elvégezte a debreceni gazdasági tanintézetet, látogatója volt az állatorvosi akadémiának. Veres Gyula szintén a 19. század közepétől volt részbirtokosa a falu határának. A Wattay és a Szontagh részjószágok megvásárlásával szerzett birtokot. Veres Ernő pedig felesége révén (Komjáthy Erzsébet) Komjáthy Anzelm birtokához jutott. A Veres család azonban nem sokáig gazdálkodott Herencsényben. 1892-ben birtokainak egy részét Schwarcz Simon vásárolta meg. Az ő tulajdona lett később a Bikk alatt, a Liszkói út melletti dűlőkben lévő, összesen 16 hold szántóföld és a Bikk és a Nagyhegy dűlőben fekvő 240 holdas erdő is. A megmaradt Veres földekből, 1909-től a falusi gazdák is vásároltak. Negro Adolf 1894-től volt részbirtokos Herencsényben: Sréter Alfréd (Tihanyi Ilona) és Wattay Júlia (Oroszlányi Albert) birtokát vásárolta meg. Az ő tulajdona volt Felsőliszkó puszta. Wattay Júliától vásárolt földeket, 1895-ben, Madách Imre surányi földbirtokosnak adta 12 évre bérbe. Teleki Tibor 1914. április 15-én a Negró-féle birtokot megvásárolta. 72 A 19. század második felében Beimel Samu vásárolt földet Wattay Antóniától (Horkovics József). 1915-ben Poppenheim Szigfridné (Károlyi Erzsébet) bérelt jelentős területű erdőt a Telekiektől. A 19. század második felétől megjelent statisztikai kiadványok nem csak a településeken lakók létszámát, összetételét, hanem a földbirtokosok földterületét is közlik művelési áganként. Az első ilyen összefoglalás 1893-ból
