Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI SÉTA

Cserháthalápon át, Cserhátsurányhoz közeledve már messziről feltűnik a dombon álló római katolikus templom, melyet Csór Tamás a falu földesura építtetett a 14. század első felében. A falun átvezető úton egy kis halastó mellett haladunk el, a mögötte lévő dombon áll a Sréter család sarokbástyás kastélya, mely a 17. század második felében épült. A Cserhátsurányhoz tartozó Bodó-völgyi pusztát elhagyva, ahol 1945-ig az uradalom, majd később a termelőszövetkezet juhászata működött, továbbra is kanyarokkal tűzdelt országúton mehetünk Heréncsény felé. Az aszfaltozott országút a Dobra és a Farkaslyuk dűlőket választja el. A Cserhát-hegység völgyében épült Herencsényből először a falut félkörben körülzáró hegyeket pillanthatjuk meg: Nagyhegy (467 m), Dobogó (453 m), Pereshegy (449 m). Majd a község szélén lévő első ház zöldre festett fala, a Haraszti puszta dombtetőre épült házai, jobbra pedig a hegy mögül kibúvó templom tornya tűnik fel. A közel 800 fő lakosú Heréncsény határa 5700 hold. Ebből ötezer holdat az erdő tesz ki. Nem véletlen, hogy ózondús levegője, a falu csendje sok turistát vonz a településre. A falu dél felől Terény, keletről Buják, Bokor, Kutasó, északról Cserhátszentiván, Nógrádsipek, Varsány, nyugatról pedig Cserhátsurány községekkel határos. A Cserhátsurány felől érkező, az országút baloldalán, viszonylag új épületek sorát láthatja. A volt Nedeczky birtokhoz tartozó Haraszti pusztának ezt a részét az 1950-es években házhelyeknek osztották ki. Az enyhe lejtésű domboldalon - a Dózsa György, a Rákóczi fejedelem, és a kettőt lezáró Akácfa utcában közel ötven családi ház épült fel az elmúlt évtizedekben. Haraszti pusztára, a volt uradalmi központba, a Rákóczi fejedelem úton juthatunk fel. Házakat itt csak az utca baloldalára építettek, de fent a dombtetőn, jobboldalon is épült néhány kisméretű lakóház a nagycsaládosok részére. Haraszti pusztán, az 1990-es évek elejéig, pezsgő élet folyt. A második világháborúig a Nedeczky uradalom központja volt. A kastélyon kívül cselédházak, istállók, juhakol állott itt. Az 1950-es években megalakult termelőszövetkezet az állattenyésztésen kívül fafeldolgozó (furnér) üzemet működtetett a pusztán. Napjainkban (1997) a magántulajdonba került faüzem