Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI SÉTA

nem működik, az erősen átalakított kastélyra, az üzem épületeire őrök vigyáznak. A cselédházakat, a juhakolt lebontották, csupán az 1930-ban épült nagyméretű lóistálló maradt meg. A puszta szélén látható a 13. század végén vagy a 14. század elején épült torony nélküli templom. Az épület állaga rossz, a tető cserepei sok helyen hiányoznak, a szentélyben és a hajóban a kincskeresők mély gödröket ástak. Az épület védelmét kerítés nem biztosítja. A néphagyomány úgy tudja, hogy e kis templomnak harangja is volt, melyet a török időkben, egy mély kútban rejtettek el. A harang minden hetedik évben megszólalt. Az elrejtett harangról tudomást szerzett Haraszti puszta földesura gróf Nedeczky László, aki négy ökörrel akarta onnan kihúzatni. A harang már majdnem a felszínre ért, amikor a gróf elkáromkodta magát, a kötél elszakadt és az visszaesett a kútba. E hagyományról a Televízió filmet készített 1997-ben. A pusztáról térjünk vissza a Kossuth Lajos útra. A falunak ez a leghosszabb utcája: a község jelzőtáblától a Pásztó felé vezető út utolsó házánál elhelyezett települést záró tábláig tart. A község központja felé haladva az utca mindkét oldala beépített. A három jobboldalon álló emeletes ház jelzi, hogy ezek nem régi építésűek. A falu történetében az 1990-es évek elején építettek először házat erre a területre, hiszen a Feketevíz áradásai miatt a süppedékes talajra aligha lett volna célszerű épületet emelni. Az építkezést a patak szabályozása, medrének mélyítése tette lehetővé. Az út baloldalán lévő házak a falu legrégibb településmagjához tartoznak. Maguk a házak nem régiek, többségüket a két világháború között építették. Ez alól kivétel a balra ívelő éles kanyarnál lévő lakatlan poltári cserepes kis ablakú ház, melyet a Pszota család épített a 19. század közepe táján. A fehérre meszelt tornácoszlopos házukat 1940-ben építették a régi házhoz tartozó telken. A régi ház mögött, közvetlenül az út mellett, egy szépen gondozott, barnára festett fakereszt áll. Ennek helyén már az 1864. évi tagosítási térképen is volt kereszt. Utunkat azonban ne a falu központja felé, hanem a jobbra kanyarodó úton folytassuk. Az itt lévő épületek (lakóház, presszó, szeszfőzde) az 1980-1990-es években készültek. Sétánk során rö-