Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI ÉVSZÁZADOK

kedvezmény illetett volna meg. Nem találtak a faluban majorsági földeket, újonnan létesített jobbágy telket, az uradalom szolgálatá­ban álló szolgát, de a mesteremberek is hiányoztak. A fentebb kö­zölt földbirtokosok névsorából eddig csak a Rédeyekkel találkoz­hattunk. Nem szerepel a birtokosok között a Herencsényi, a Bay család. Ekkor tűnik fel először a Berényi, a Mocsáry család, akik­nek még a 18. században is volt érdekeltségük Herencsényben. Nem találjuk a birtokosok között a Tháby családot, pedig egyik le­származottjuk, Tháby Mihály, az ősi herencsényi birtokuk hábor­gatása ellen tiltakozott 1598-ban. Az 1549-ben készült kimutatás­ból, véleményünk szerint, azért hiányoznak az ősi joggal bíró tulaj­donosok, mert a faluban lévő földjeiket bérbe vagy zálogba adták. A földek bérbe, zálogba adása a középkorban is ismert gyakorlat volt. Rédey László fia Zsigmond 1484. november 27-én, herén­29 csényi birtokát Putnoky Zsigmondnak adta húsz évre zálogba. A fentebb közölt összeírásban szereplő földbirtokosok többségé­nek, Herencsényen kívül más falvakban is volt birtokrészük. Den­geleghy Gáspárnak Dengelegen (Egyházasdengeleg) volt az ősi bir­toka. Bakóczay Ferencnek Endrefalva, Megy er, Berényi Andrásnak Berény (Karancsberény), Becske, Mocsáry Balázsnak Lapujtő Mikófalva, Nagyfalu, Mezey Mártonnak Bágyon, Gede (Szarvas­gede), Romhányi Ferencnek Debercsény, Ecset, Ilíny, Kisromhány, Tahy Ferencnek Ság, (Karancsság), Ságújfalu községekben volt földbirtoka. Úgy tűnik, hogy Heréncsény egyetlen földesura, 1564­ben, Dengeleghy Gáspár volt. Az 1549-ben összeírt 10 porta, a bíró portája, nemes háza, az ugyancsak 3 zsellérház, 7 jobbágyház, 1564-ben az ő tulajdonában volt. A nemesek és jobbágyok házai­30 ban ekkor nem lakott senki. Néhány évtizeddel később, 1598­ban, Szokolyi Péter tulajdonában találjuk a falu 11 portáját, bár egy évvel korábban 1597-ben csak 5 portát írtak össze, mely után 22 3 1 forint 75 dénár adót szedtek." A 17. században újabb földbirtokos­ok jelentek meg a faluban, akik részbirtokhoz jutottak Heréncsény határában. Bosnyák Tamás Fülek várának főkapitánya, a bujáki uradalmon kívül jelentős birtokrészhez jutott a megye több falujá­ban. Az 1635-ben kötött osztályegyesség szerint második leánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom