Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI ÉVSZÁZADOK

Judit (Balassa Imréné) kapta Herencsényen kívül Etes, Ságújfalu, Karancsság, Megyer, Becske stb. községeket.

32 Buday Bolgár Pál szécsényi ügyvéd szintén a 17. század első felében lett Heréncsény, Csecse, Gede (Szarvasgede), Tárcsa (Erdőtárcsa), birtokosa, Anna nevű leányát Wattay Pál vette feleségül. Ettől kezdve, a Wattay család a 19. század végéig a falu földbirtokosai közé tartozott. Buday Bolgár Pál 1661. január 21-én kelt végrendeletében arról olvashatunk, hogy a herencsényi jobbágyoknak tehenet és 4 köpü méhet adott tartásra.

33 Az 1549-ben már részbirtokos Berényi család Heréncsény, Karancsberény, Becske falvakon kívül, további településeken szerzett birtokrészt a 17. században: Kazár, Karancskeszi, Mihálygerge, Ipolytarnóc, Cered falvak határának egy része tartozott az újabb szerzemények közé. Az 1643. február 6-án készült osztályegyesség szerint a család Herencsényben lévő másfél házhelye Berényi Györgynek jutott. Ezen kívül Karancskeszi, Cered, Ipolytarnóc községekben van birtoka.

34 Garay Farkas szintén a 17. század első felében jutott birtokhoz a községben. Feleségével Voxith Horváth Magdolnával közösen adtak nemesi oklevelet a Kanyó családnak 1642-ben. A Garayaknál volt zálogbirtokos Szelényi János az 1630-as évektől 1642-ig. Kanyóék egész házhelyes birtokát ekkor váltották ki - Garay engedélyével - Szelényitől.

35 A század utolsó évtizedében, a Zólyom vármegyei birtokos családból származó Királyfalvi Róth Jánossal gyarapodott Heréncsény földbirtokosainak száma. Eszterházy Pál nádor, 1693. augusztus 13-án, nádori adományként öt herencsényi házhelyet ajánlott fel az akkor már Szirákon lakó Róth Jánosnak.

36 A 17. század végén, 1695-ben, a 41 egész házhelyre feloszlott falu az alábbi birtokosok, 37 illetve nemes családok tulajdonában volt.