Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

ISKOLÁK

sűek, télen nem lehet kifűteni." 151 Az olykor több mint kétszáz tanuló elhelyezésénél azonban továbbra sem tudták nélkülözni az itt kialakított egészségtelen tantermeket. A váltott műszakban (dé­lé lőtt-délután) történő tanítás sem a gyermekeknek, sem a pedagó­gusoknak nem volt jó. Ezért a Járási Tanács Művelődésügyi Osz­tálya, 1969-ben azt a határozatot hozta, hogy „A Herencsényi Al­talános Iskola 1969. szeptember 1-i hatállyal megszűnt önálló is­kola lenni. Alsótagozatos iskolaként igazgatásilag a Cserhátsurányi ' 152 Altalános Iskolához lett csatolva." E határozattal a herencsényi iskola elsorvasztásának első lépése megtörtént. Az 1969/1970-es tanévtől a felső tagozatos tanulók Cserhátsurányba jártak iskolába. A tanulók számának csökkenésé­vel természetesen kevesebb tanítóra lett szükség Herencsényben. A létszámában egyre csökkenő tanulók oktatására 1996 nyaráig 4-3, ritkán 6 pedagógus is elég volt. 1996 szeptemberétől az alsó tago­zat 3-4 osztálya is Cserhátsurányban kezdte meg az oktatási évet, Herencsényben az első és a második osztály maradt, összesen 14 tanulóval, akiket egy pedagógusnő, Istvanovszki Julianna oktat a régi iskola egyik tantermében. A község vezetőitől úgy tudjuk, hogy az 1997/98-as tanévben már e két osztály tanulói is a cserhátsurányi iskola naponta bejáró növendékei lesznek. A fentebb elmondottakat tükrözik vissza az alábbi táblázat ada­29. sz. táblázat Tanulók, tantermek és pedagógusok száma az általános iskolában 1950-1996 között Év Tanulók száma Tanterem száma Pedagógusok száma 1950 162 2 4 1955 158 4 7 1960 186 4 10 1967 211 4 ICL 1970 71 4 4 1973 74 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom