Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)
ISKOLÁK
selőtestület nem foglalkozott 1928-ban. A hiányosságok megszüntetésére elhangzott olyan javaslat, hogy 100-150 %-os külön pótadót vessenek ki. A jelenlévők többsége ennek lehetőségét elvetette, hiszen az a község lakóira nagy terhet róna, és a „nagy költség mellett foganatosítandó renoválás is csak rövid időre szüntetné meg a hiányokat, mert ez a régi, vályog, elázott épület egy-két év alatt lehányja a vakolatot, megkorhasztja a faanyagot és rövid időn belül a jelenlegi szomorú állapotok állnának elő." Holecz körjegyző javaslatára a megye főszolgabíróját arra kérték, hogy az szíveskedjék a járási Közigazgatási Bizottsághoz oly értelmű javaslatot tenni „mivel a község az igen rossz karban lévő iskola és tanítói lakást magában foglaló épületet a saját erejéből nem képes rendbe hozatni, s mivel annak nagykőltséggel sem remélhető a tartós jókarba helyezése, eszközöljön ki a Közigazgatási Bizottság egy két tantermet és két lakást magába foglaló épület felépítéséhez szükséges államsegélyt, mely a község teherbíró képességéhez mért kedvezményes állami kölcsönnel is volna kiegészíthető. Ezen felül a község szívesen vállalná az összes kéziigás napszámot természetben." 14 Nem tudjuk, hogy a szolgabírói hivataltól milyen válasz érkezett a község vezetőihez, de annyi bizonyos, a két tanterem és a két tanítói lakás felépítéséhez az államsegély kiutalása elmaradt. Erre következtethetünk az iskolaszék 1941. október 12-én tartott gyűlésének jegyzőkönyvéből. A résztvevők megállapítják, hogy „a jelenlegi iskola és tanítólakás a célnak nem megfelelő", egy új iskola és tanítói lakás felépítésére volna szükség. Az összejövetelen annak gondolata is felmerült, hogy az új iskolát nem a jelenlegi, hanem a községtől kapott cseretelken építik fel. Úgy tervezték, hogy a régi iskolát a politikai község megvásárolja, kultúrháznak alakítja át, majd az iskola épületéért kapott pénzből, valamint a Schönbergféle 5.000 pengős alapítványból felépítik az új iskolát és tanítói 148 lakást. A „nagy lelkesedéssel, egyhangúlag elfogadott" határozat megvalósítására a IL világháború miatt nem kerülhetett sor. A tanulók elhelyezési gondjának megoldásában az 1945 utáni államosítás segített. Az államosított Bolza-féle kastélyban két tantermet helyeztek el, a tanító lakása is ide került az iskolából. A régi tanítói
