Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

ISKOLÁK

lakást óvodának és konyhának alakították át, az itt továbbra is megmaradt két tanteremre pedig nagyobb ablakokat tettek. így összesen négy tanteremben tanulhattak a gyermekek, váltakozó (délelőtt-délután) tanítással. Az 1996-ban értékesítésre felajánlott kastélyban a tanítás megszűnt. A létszámukban erősen megcsappant tanulók oktatása azóta a régi iskola egyik tantermében történik. A második tanterem megépítése után, 1901-től az 1950-es évekig mindig két tanítója volt a vajdafalui iskolának. A kettő közül az egyik a tanításon kívül a kántori feladatokat is ellátta. A kántortanító a 3-4-5-6, míg a második tanító az 1-2 osztályosokat tanította. A két tanító jövedelme jelentősen eltért egymástól. A kántortanító, a II. világháborúig, a már fentebb ismertetett jövedelemmel rendelkezett, a második tanító csupán államsegélyt, a községi pénztárból csekély összeget és tűzifát kapott. Merk István, az iskola második tanítója 1903-ban 700 korona államsegélyt, 100 koronát a községi pénztárból és 3 öl tűzifát kapott. Kötelessége volt: „1. Az iskolaszék által kijelölt osztályok tanítása; 2. Vasár- és ünnepnapokon, jó időben köznapokon is, az összes gyermeket templomba vezetni és rájuk felügyelni; 3. A kántort akadályoztatása és szabadságolása idején helyettesíteni; 4. Az ismétlős leányokat csütörtökön és vasárnap tanítani."

1 A századfordulótól az 1950-es évekig még az alábbiak tanítottak a falu iskolájában. Az 1909-ben nyugdíjba vonult Gergely Józsefet Szabó Sándor váltotta fel a kántortanítói állásban. Kántortanító volt: Nagy Pál 1923-tól, - a csitári születésű Csábi Károly, aki 1928-ban a herencsényi Horák Ilonával, kötött házasságot, Kastier István 1930-tól, aki nevét 1934-ben Kőhalmira változtatta, - Zákovics Lajos 1942-től. Másodtanító volt a faluban Makkay Endre 1920-tól, - Frantz Antal 1925-től, nevét 1938-ban Ferencre magyarosította, - Gavallér Piroska (Fuggerth Ferencné) 1941-től, Szemerédi Jolán 1945-től, - Czeglédi Éva 1945-től, - Békéssy Szilárd 1947-től, - ismét Csábi Károly 1949-től. Az 1-6, illetve 1945-től az 1-8 osztályba járó tanulók száma az alábbiak szerint alakult: 1902-ben 204, 1909-ben 125, 1927-ben 133, 1931-ben 110, 1939-ben 159, 1949-ben 150 fő. Az egyes évekből fennmaradt osztálylétszámokból arra a következtetésre