Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI SÉTA

A második világháború után a Schwarcz uradalomhoz tartozó cselédházakat, gazdasági épületeket lebontották, házhelyeknek mérték ki ezt a területet. Az új családi házak a Köztársaság és a Dobó Katica utcákban épültek fel. A falu további részének megtekintéséhez térjünk vissza a Pszotaféle öregházhoz, az út szélén álló fakereszthez. Mint említettük a falu legrégibb településén járunk. A központ felé haladva a baloldalon lévő településrésznek Heréncsény volt a neve. Egykor a Teleki uradalomhoz tartozott ez a terület, a 19. század végéig itt laktak a gazdálkodást irányító tiszttartók. Ezért az ősi Heréncsény név a napi használatban kezdett háttérbe szorulni, helyét - a 19. század második felében - a Tiszttartósor elnevezés váltotta fel. A házakat nem az országút mellé építették, elhelyezésükben az enyhén lejtős domb vonulatát követték. E falurészen négy régi házat láthatunk, melyeket a modernizálás még nem alakított át. A központ felé haladva egy hídhoz érünk, mely az északról érkező keskeny Malomárok vagy Bányapatak fölött ível át. A hídon ne menjünk át, hanem a Széchenyi utcán induljunk észak felé a Szemet szögnek, nevezett falurészbe. A 19. század végéig Nemesszög volt a neve ennek a falurésznek, mert egykor nemesek laktak itt. A nemesi cím használatát 1848-ban eltörölték, így Nemesszög elnevezés is feledésbe merült. A Szemetszög név kialakulásának körülményeit nem ismerjük. Az első házakig közel kétszáz métert kell megtennünk, mert az utca baloldalán lévő forrásoktól vizenyős terület építkezésre nem alkalmas. Vessünk egy pillantást az út jobboldalán kialakított kis parkban felállított milleneumi kopjafára, melyet ifj. Szálai Ferenc készített 1996-ban. A gázcseretelep kis épülete után rövidesen a Szemetszög első házaihoz érünk. Az északról hegykoszorúval védett falurészen a leghosszabb utca a Széchenyi utca. Ebből ágazik ki a rövid Jókai és Bercsényi utca, valamint a Szabadság út. A falurészt keletről a Malomárok patak határolja, melyen egy gyaloghíd ível át. A Szemetszög megtekintése után térjünk vissza a falu központjába. Itt menjünk át a Malomárok patak hídján és a balkézre eső úton sétáljunk a Váras nevű falurészbe. A név eredetét nem ismerjük. A 19. század közepén készült birtokívek szerint, az itt lévő házhelyek