Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI SÉTA

mindegyike nemesi birtokhoz tartozott, lakóinak többsége azonban nemesi oklevéllel nem rendelkezett. Mint nemesi telken élők nem fizettek adót, 1848-ig nem kellett katonáskodniuk stb. A Váras nevű rész két utcából áll: a Malomárok patak partjára települt Lisznyai (Damó) Kálmán és a portalanított Petőfi Sándor utcából. A két utca közül a Petőfi a régebbi. A Petőfi utca elején új emeletes házak fogadják a látogatót, majd baloldalon az 1990-es évek elején épült mézfeldolgozó üzem épületeit láthatjuk. A bekerített üzem területén egy nagyon régi parasztház áll, természetesen üresen. Távolabb még látható az az épület, amelyben a 19. század második felétől az első világháborúig, a Schönberg uradalomhoz tartozó gőzmalom működött. A gőzmalom feleslegessé tette a mintegy száz méterrel északabbra lévő, a Malomárok patak vizével hajtott vízimalmot. A széles térrel induló Petőfi utca, a jobboldalon látható kőkereszttől, melyet Horák István és neje Eczet Zsuzsanna állított 1922ben, összeszűkül. Az utca házai a jobboldali telkek szélén húzódó magas Gyürky-hegy nyugati lejtőjére épültek, közel az úthoz. A múltra emlékeztető régi házat, szénafelhányó nyílással ellátott istállót csupán néhányat láthatunk. Az utca végén, ahol a portalanított (aszfaltozott) út véget ér, van a zsidó temető. A hegyoldalban található, egykor rendezett temetőben már csak néhány sírjel van. A Schönberg család vasráccsal körül vett temetkezési helyén, a fekete márványból készült sírjelek a földre vannak döntve. Ha innen északra tekintünk egy családi házat látunk. Itt működött a Schönberg-féle cserép- és téglagyár. Térjünk vissza a falu központjába a Malomárok patak betonból készült hídjához. Balra nézve a Polgármesteri Hivatal épülete tűnik elénk. A bejáratát díszítő két oszlopa miatt régi épületnek gondolhatnánk, pedig 1950-ben épült. Külső falán emléktábla örökíti meg Lisznyai (Damó) Kálmán emlékét. A Polgármesteri Hivataltól keletre, a Pásztó felé vezető országúton haladva, már a Gándor falurészben járunk. A név eredetét nem ismerjük, használata a 18. századtól gyakori. A Polgármesteri Hivatal mellett állt a Schönbergék lakóháza, melynek belső telke a Feketevíz patakig húzódott. Ezért az út jobboldalára nem lehetett