Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA

tott gabona kévébe kötésére, szakajtók, méhkasok készítésére, az ágyak szalmájának kicserélésére. Századunk első felében a búza vetésterületét a tavaszi árpa, majd a rozs követte a legtöbb évben. A rozs többségét az uradalmak termelték, a cselédek komenciójába is ebből adtak a legtöbbet. A Teleki uradalomban, 1931-ben, az alkalmazottak négy mázsa búzát, tíz mázsa rozst és két mázsa árpát kaptak egy évre. Kukoricából a gazdák termeltek többet. A sertések hízlalására a cselédek is vetettek 150-200 • öl kukoricát a komencióhoz járó közel egy katasztrális hold földön. A gazdák a földjeiken termelt búzát, rozst, kétszerest, a 19. század végéig sarlóval, az árpát, zabot kaszával aratták. A pajtával is rendelkező gazdák a pajtában vagy az előtte kialakított téren lovakkal nyomtatták ki a gabonát. A zsúpnak való rozskévéből cséphadaróval verték ki a szemet. A kisebb udvarokkal, kertekkel rendelkezők a közös szérűn nyomtattak vagy csépeltek. Az első világháború után a szemnyerés az uradalomtól bérelt „tüzesgép" segítségével történt. A kitisztított gabonát a gazdák a kamrában deszkákkal elkerített hombárban, nagyméretű kádban, az egyik oldalán nyitott hordóban, maguk szőtte négy nyistes zsákokban tárolták. Az idősebbek szüleik, nagyszüleik elbeszéléseiből arra is emlékeztek, hogy Vajdafaluban, Gándor falurészen gabonás vermek voltak. 23. sz. táblázat A takarmánynövények vetésterülete 1936-1962 között Év Lucerna Lóhere Baltacím Zabos bükköny Csalamádé Takarmányrépa Egyéb Burgonya hektár 1936 77 127 34 33 7 24 89 77 1938 58 245 112 6 27 31 68 1948 62 7 3 48 5 17 7 42 1962 33 22 50 60 2 1 1 21