Kazareczki Noémi: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 65. (Salgótarján, 2018)
Kazreczki Noémi: A nagy háború kezdetei I.
A NAGY HÁBORÚ KEZDETE I. A szarajevói merénylet hírére sokakban fel sem merült a háború, főként nem a világháború kitörése. Magyarországon és Budapesten a nyugalom jellemezte a hangulatot. Megtartották a színházi előadásokat, nyitva tartottak a szórakozóhelyek is. Az ország népének többsége nem gondolt háborús veszélyre a Szerbia elleni hadüzenet beálltáig. Ezt követően azonban a közvélemény túlnyomó részét meggyőzte a propaganda. Újságcikkek tucatjai bizonyítják, hogy milyen erősen, lelkesítőén hatott a pártokon és a társadalmi osztályokon átívelő nemzeti érdek, az „önvédelmi” háború. Az általános gyásztól és szerbellenes hangulattól eltérő véleményt csak a Népszava fogalmazott meg, amely egyetértőén idézte Gavrilo Pricip merénylő szavait: „... nemcsak ez a szerb diák, hanem a történelmi igazság is ayt állítja, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös volt az osztrák-magyar imperializmus legmeszy szgbbre látható feje. 0 volt annak a csoportnak vezére, mely a Balkán-válság folyamán a támadást, a háborút követelte. Felelet ez a merénylet annak a sok-sok ezer bos- nyáknak a halálára, akiket az osztrák-magyar hadsereggolyói és szuronyai öltek meg az okkupááó idején __ Felelet arra a nemzeti elnyomásra, amely rettentő súllyal nehezedik Dél-Magyarország, Florvátország, Bosznia és Ausztria szerbjeire. Felelet arra a politikára, amely gátja a délszláv népek egyesülésének, amely három uralkodó és hat kormány fó'sége alatt töri szét a délszláv nemzetet. A trónörökös-pár temetésén Nógrád vármegyét Muzslay Gyula, Dr. Scitovszky Béla, Dr. Sztra- nyavszky Sándor, valamint Hazay Samu honvédelmi miniszter1 2 képviselte.3 Nógrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Prónay Mihály főispán vezetésével július 10-én délelőtt 10 órakor a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgya a vármegye közönségének részvétnyilvánítása volt. Sipeki Balás Lajos a rozsnyói megyés püspök körlevelet bocsátott ki, melyben gyászistentiszteletek tartását rendelte el, és az egyházi épületekre a fekete lobogók kifüggesztését. A gyásznak és a király iránti lojalitásnak számos dokumentuma maradt fenn a levéltári iratokban is. Nemcsak Nógrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága, hanem Losonc városa is jegyzőkönyvbe foglalta részvét nyilvánítását.4 A sajtó a cenzúrának köszönhetően szinte csak a háború mellett szóló lelkesítő cikkeket közölhetett, hiszen a hadiállapot beálltával életbe léptették a háború esetére szóló kivételes intézkedéseket (1912. évi LXIII.tc.), köztük az időszaki lapok és más sajtótermékek ellenőrzését.5 Ennek értelmében a sajtórendészeti 1 Hajdu-Pollmann, 2014, 65. p. 2 A losonci kerület képviselője volt. Ъ A koporsónál. Felsőnógrád., 1914.07.05./54. sz., 1. p. 4 Őfelsége köszönetét fejezte ki Nagy Mihálynak, Nógrádvármegye alispánjának, a törvényhatósági közgyűlés távirati feliratáért, mely a háború alkalmából királyhűségről, és áldozatkészségről tanúskodott. Őfelsége Nógrádvármegyébez l^osonci Újság, 1914.12.03./50. sz., 1. p. 5 A m. kir. igazságügyi miniszternek a m. kir. belügyi és kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve kiadott 12001. I.M.E. (1914. július 27.) rendelete. 12
