Kazareczki Noémi: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 65. (Salgótarján, 2018)

Kazreczki Noémi: A nagy háború kezdetei I.

köteles példányokat már a szétküldés előtt az illetékes hatósághoz kézbesítés útján be kellett szolgáltatni. Az ellenőrzést a területileg illetékes királyi ügyészség végezte. Amennyiben valamely közlemény a hadviselés érdekeit érintette, a sajtótermék szétküldését megtiltotta, és erről a postai hivatalokat értesítette. A tilalom megszegésének következményeire figyelmeztették a sajtótermék előállítóját. Ha a sajtótermék hivatalból üldözendő más bűncselekmény ismérveit tüntette fel, a királyi ügyészség a bűnvádi eljárás megindítását is kezdeményezhette. Tilos volt minden olyan hírnek a közlése, amely a lakosság körében nyugtalanságot, vagy izgalmat kelthetett, továbbá, ha a Monarchia katonai helyzetét és a hadviselés érdekeit is veszélyeztette. Az ilyen hírek csak akkor voltak közölhetők, ha hivatalos forrásból érkeztek.6

A fentebb leírtak ellenére, néhány nap leforgása alatt mégis a háborús lelkesedés hangulata hatotta át az országot, amely csak 1916-ra mérséklődött. Főként a polgárság körében volt a legjellemzőbb a háború támogatása. Azonban a társadalom háromnegyedét kitevő munkás és paraszti réteg egyáltalán nem lelkesedett, mivel tisztában voltak azzal, hogy a férfiak kivonása főként a mezőgazdasági munkákból, óriási terheket ró majd a családokra és az asszonyokra.7

Nógrád vármegyében a közhangulatról, és a rendkívüli intézkedések gyakorlati bevezetéséről a megyei lapokból tájékozódhatunk. A Felsőnógrád egyik cikke szerint Losoncon az emberek nagy csoportokba verődve az utcán éltették a háborút, a királyt és a hadsereget, majd nemzeti zászlók alatt énekelve járták az utcákat. Az ifjúság hazafias dalokat komponált, a Kossuth-nótát átköltötték Ferenc József agt üzente címmel.8

A Losonci Újság A város képe és a háború című cikke szerint az egész városon meglátszott a lázas készülődés, nem volt olyan ember, aki másról beszélt volna, mint a háborúról, mindenhol kipirult, lelkes arcokat lehetett látni, csüggedést sehol sem tapasztaltak. Megemlítették, hogy már nyolcvanan jelentkeztek az önkéntes ápolónői tanfolyamra, továbbá azt is, hogy a közönség szimpátiája kísérte a hadsereget minden lépésében. A közigazgatási hatóságok reggeltől estig munkában voltak, a városháza tisztikara teljes egészében a háború szolgálatában állt. A rendőrség főként az 1912. évi 63. törvényben foglalt kivételes rendelkezések foganatosításával foglalkozott. Intézkedések történtek a civil lakosságnál lévő fegyverek beszolgáltatásáról.

Ez nemcsak azokra vonatkozott, akiknek fegyver volt a birtokukban, hanem a készítőkre és az árusítókra is. Kivételt képeztek a fegyverviselésre jogosultak: a köztisztviselők és közalkalmazottak, valamint erdőőrök, vadőrök, stb. A fegyverek, vagy robbanóanyagok árusítására vonatkozó engedélyek is hatályukat vesztették, figyelmeztették a kereskedőket, hogy ezután külön engedélyt szükséges kérni a belügyminisztertől. A rendelet ellen vétőket 2 hónap elzárás, és 600 korona büntetés terhelte.9

A fegyverek beszolgáltatásán kívül elrendelték az egyesülési és gyülekezési jog korlátozását, a postagalambok valamint egyéb hírhordásra alkalmas állatok tartásának és használatának korlátozását.10

Megyénkben a háborús lelkesedést jól példázza az a tény is, hogy egyes népfölkelők már akkor jelentkeztek a balassagyarmati honvédlaktanyában, amikor még a népfölkelő zászlóalj avató bizottsága nem működött.11 A háború eleinte meggyőződéses, majd egyre inkább kényszerű támogatásának ékes bizonyítékai a hadikölcsön-jegyzések gyakori száma és nagy összegei.12

A mozgósítást követően a Losoncon átvonuló, katonákat szállító vonatokat zászlókkal és faágakkal díszítették fel, a vagonokra pedig a legkülönfélébb humoros rajzokat, feliratokat festettek. A legtöbb kocsin Péter szerb király elsorvadt alakja volt látható a legcifrább körmondatokkal.1’ A mozik és szórakozóhelyek is háborús darabokat tűztek műsorukra, ezzel is próbálták fenntartani a lakosság lelkesedését.14 Számos

6 Szabó, 2009,157. p.

7 Romsics, 2010,120. p.

8 Lásd a dokumentum-válogatásban. Uj hazafias dal. Felsőnógrád, 1914.07.30./ 31.sz., 4. p.

9 Losonci Újság, 1914.08.06./32.sz., 2-3. p.

10 Fontos rendeletek. Felsőnógrád, 1914. 08. 09./63. sz., 2.p.

11 A lelkesedés legszélsőségesebb példája volt, amikor mozgalmat indítottak az ellenséges országok nyelveivel szemben, amely főként a francia, angol, szerb, orosz feliratokra vonatkozott. Ennek köszönhetően a losonci Royal-kávéház is megváltoztatta a nevét Király-kávéházra.

12 A városok, falvak jegyzőkönyveiből nyomon követhető, hogy a háború első két évében nagyobb volt a jegyzési „kedv”, mint a másik két évben.

13 A katonák elutarjak. Felsőnógrád, 1914.08. 20./65. sz., 1-2. p.

14 Mindent a babáért, Losonci Újság, 1914.12.17./52.sz./2-3.p. Háború és szerelem, Losoná U/ság, 1915.02.04./5.SZ., 2. p. Balkán háború aktuális dráma 4 felvonásban, Nógrád, 1915. 12.11./50.sz., 2. p.

13