Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1690-1694 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 64. (Salgótarján, 2014)
Regeszták
sus) végrendeletével kapcsolatos királyi beleegyező nyilatkozatot, valamint a birtokba iktató rendelkezést. Ezt már egy, a kancellária előtt 1677-ben megkötött egyezség alapján meg kellett volna tennie Andrássynak, ám mivel nem tette meg, ezért a már idézett 1659. évi 43. törvénycikk alapján Hódos János nevű pinci jobbágya által megidézik a következő törvényszéki ülésre. Az idézés 1689. november 25-én kelt Losoncon. 58. (V. 44-46.) Gyürky Ferenc szolgabíró (egregius) beterjesztése alapján Rosnyay János (generosus) felesége, Kandó Judit (generosa) felperes, pert indít Tornallyai György (generosus) alperes ellen, becsületsértés ügyében. A felperes ügyvédje, Prónay Mihály (nobilis) előzetesen tiltakozását fejezi ki az alperes ügyvédje által esetlegesen benyújtandó kifogások ellen, fenntartva magának a jogot az azok ellen való tiltakozáshoz, és a felperes jogainak megvédéséhez, majd pedig hívatja a megidézett alperest. Mivel azonban az alperes nem jelent meg a tárgyaláson, ezért ennek bizonyító erejénél fogva, a perbehívó levél tartalma szerint kéri az elmarasztaló ítélet kimondását. A jegyzőkönyvbe bemásolva található Bulyovszky Ferenc alispán magyar nyelvű parancslevele (litterae commissionis), amelyben Kandó Judit kérésére kiküld egy szolgabírát és egy esküdtet [Tornallyay György] perbe hívására. A parancslevél Losoncon kelt 1689. július 3-án. Szintén a jegyzőkönyvbe másoltán olvasható a Gyürky Ferenc szolgabíró és Barssy János esküdt magyar nyelvű idéző levele, melyben a törvényszék elé rendelték Tornallyay Györgyöt (nemzetes vitézlő), hogy adja annak okát, hogy Berzence községben Rosnyay Jánossal (nemzetes vitézlő) és feleségével találkozván miért szitkozódott, és miért nevezte becsületsértő módon kurvának a felperest. A kijelölt napon azonban nem jelent meg, hanem kérte, hogy ügyét a későbbi törvényszéki ülésre halasszák el. A Tripartitum második részének 72. címe alapján így elhalasztott ügyben Boros Mihály nevű, Zelenében lakó, rokonaival osztatlanul bírt jobbágya által megidézik az alperest a következő törvényszéki ülésre. Az idézés 1689. augusztus 1-én, Losoncon kelt. Mivel tehát az alperes nem jelent meg, így a felperes javára döntenek, az alperest az ügy jóvátételére ítélik. A felperes ügyvédje kéri, hogy az alispánt küldjék ki az ítélet végrehajtására. A törvényszék úgy dönt, hogy a következő törvényszék alkalmával fog megtörténni a kiküldetés. 59. (V. 46.) Nyerges István (nobilis) ügyvédet vallott a törvényszék előtt. 60. (V. 47-48.) Pelargus György szolgabíró (egregius) beterjesztése alapján Huszák Gáspár (egregius) Losonc oppidum bírája, a losonci szenátus és az egész közösség nevében, mint felperes, pert indít Nyerges István (nobilis) alperes ellen, becsületsértés ügyében. A felperes ügyvédje, Horváth Pál (nobilis) előzetesen tiltakozását fejezi ki az alperes ügyvédje által esetlegesen benyújtandó kifogások ellen, fenn- 36
