Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején

találjuk Hárs Lászlót, Vincze Lászlót, Godó Tibor rendőrségi összekötőt is. Tehát akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a forradalom fegyveres testületéi munkástanácsi irányítás alatt állottak.

Rákos János tanúvallomása szerint Erdődi Kálmán, az igazgatói munkás- tanács aktív tagja mindvégig kiállt Hárs László parancsnoki kinevezése mellett. Akkor is azt szorgalmazta, amikor Mándoki Andor igazgató december közepe táján Rákost helyezte volna vissza.366 A munkástanács és fegyveres testületéi egy célért küzdöttek.

Kéthetes működés után, a forradalmi szervek közül elsőként, a fegyveres csoportokat szüntették meg, felhasználva a szovjet csapatok erődemonstrációját. Pesten ekkor már pár napja csend van. November 11-én számolták fel az utolsó ellenállási gócokat: Csepelt és Újpestet.367 Talán a helyi kommunista vezetés is azt hitte, a nemzetőrség lefegyverzésével Salgótarjánban is felszámolta az „ellenforradalmi" mozgalmat. Ebben azonban tévedtek.

III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek

NOVEMBERBEN ÉS DECEMBER ELEJÉN

„...az acélgyári 4000 ember nevében beszélek..."

Trezsnyik Ferenc368

A nógrádi forradalomnak elvben megyei szintű intézménye is volt. Mlina- rik István, a Nógrád Megyei Nemzeti Bizottság elnöke átvette a nógrádi lap kiadását.369 A Szabad Nógrádot felváltó Nógrád Népének címlapjára az a Fráter Lóránd „faragta ki linóleumból a Kossuth-címert",370 aki a Tarjáni Acél című acélgyári újságtól ment át a megyei laphoz. Azonban hiába volt a megyei sajtó a nemzeti bizottság kezében, „figyelme és intézkedései szinte kizárólag Salgótarjánra és a Zagyva völgyére korlátozódtak".371 Esztergomi Antalt, a bizottság egyik acélgyári tagját a salgótarjáni iparmedence üzemeinek és bányáinak felügyeletével bízzák meg, a másik acélgyárit, Godó Tibort pedig a nemzetőrség koordinálásával. A megyei rendőrség által szervezett, ugyanakkor a munkástanácsokhoz is erősen kötődő nemzetőregységek pedig csak

366 Rákos János tanúvallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1957. november 20., 7. p. NML XXV. 4. c) B 473/1957.

367 SZAKOLCZAI 2001, 76. p.

368 Trezsnyik Ferenc vallomása. Salgótarján, 1957. július 15. NML XXV. 4. c) B 520/

1957., V-dosszié, 60-62. p.

369 Miklós Dezső vallomása. Balassagyarmat, 1957. november 20., 3-4. p. NML XXV. 4. c)B 374/1957.

370 Kiss Gy. János vallomása. Balassagyarmat, 1957. november 20., 11. p. Uo.

371 TYEKVICSKA 2006, 7. p.

91