Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 5. Erőviszonyok és legitimációs küzdelmek novemberben és december elején
a városban, az acélárugyárnál, illetve Nagybátony felé járőröztek. Az acélgyári munkástanács, mint helyi igazgatási, önkormányzati szerv, szintén e keretek között kap mozgásteret, illetve itt tölt be meghatározó szerepet. November 4-én a gyár igazgatósága első kézből, a záhonyi vasútállomástól értesül a szovjet csapatok Magyarországra történő bevonulásáról.372 Csizmadia Mihály sofőr ekkor „a vállalat gépkocsijával a megyét körülfutotta, és a gyárban jelentette, hogy nincsenek csapatok a megyében".373 A november 6-ai hatalomátvétel a megyetanácson, a szovjet egységek november 11-ei és 14-ei bevonulása, a Jecsmenik- és a Hadady-Hargitay-csoport, azaz a nemzetőrség lefegyverzése azonban a katonai erőviszonyokat nyilvánvalóvá tette. A remény mégsem tűnt el. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a következő, november 14-én kiadott felhívás: „A Salgótarjáni Acélárugyár Munkástanácsa felhívja a dolgozók és a lakosság figyelmét, hogy minden körülmények között őrizzék meg nyugalmukat. Várható, hogy városunkba újólag szovjet csapategységek érkeznek. A velük való ellenségeskedést mindenki kerülje! A nép akarata minden körülmények között érvényesülni fog, ennek érdekében véráldozatra nincsen szükség."374 Mi adta ezt a nagy önbizalmat az acélgyár munkástanácsának? „Ki fognak engem nevetni - emlékezik Steigerwald Ottó. - Azt, hogy a szovjet csapatok bejöttek, mi hálásan üdvözöltük, mert azt hittük, hogy le lesz fegyverezve mindenki. Átveszik a fegyveres hatalom gyakorlását, megszüntetik a pufajkás karhatalmat, a gyárőrségeinket, s átadjuk a fegyvereket. [...] Annyira jó volt a kapcsolat az oroszokkal, hogy az első nap, mikor fölvonultak a főosztály elé, akkor még nem volt konyhájuk, s akkor a házakból vittek az emberek nekik ennivalót."375 A küzdelmet - most már fegyverek nélkül - folytatja az acélgyár a forradalom eredményeinek, céljainak megvédése érdekében. Milyen eszközökkel bírt a forradalomban született, de támadhatatlanul legitim nagyüzemi munkástanács? A) A SZTRÁJK Október legvégétől december elejéig újra és újra beszüntetik a munkát az acélgyári dolgozók. Ez időszakban alig beszélhetünk termelésről az üzemben. A kérdés jelentőségét azonban nem pusztán a termeléskiesés adja: a 372 Interjúm MÁNDOKI Andorral. Budapest, 2008. június 30., 56. min.; interjúm SzÉKY Miklóssal. Salgótarján, 2008. július 3.1., 9. min. 373 Vágvölgyi Tivadar tanúvallomása. Salgótarján, 1957. február 28. NML XXV. 4. c) B 700/1957., V-dosszié, 101. p. 374 Közli: Á. Varga - Pásztor 2002,26. p. 375 Dávid - Geskó - Schiffer 1990,36. p. 92