Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 4. A forradalom fegyveres testületei

kult karhatalom és államvédelmistákkal szemben" - mondta ki nyíltan Takács Dániel a rendőrségi kihallgatásán 250 A munkásság pedig igényelte ezt a fegyveres támogatást, hiszen az elmúlt húsz év tapasztalatai szerint a politikai konfliktusok elsősorban fegyveres úton dőlnek el. „Sosem felejtem el - emlékezett Széky Miklós az első munkástanácsülésre még a tetőn is mászkáltak, fölmentek emberek azzal, hogy ott spionok vannak és figyelik azt, hogy mi történik; és felmásztak még a tetőszerkezetre is megnézni, hogy kik vannak ott." Üldözési mánia? Nem. Ok ismerték a diktatúra módszereit.

A Hárs-féle őrség bérelszámolási kimutatásában egyes nevek mellé kézzel beírt megjegyzéseket olvashatunk, miszerint az illető a „Hadady-cso- porthoz" tartozott. Ponyi József, Ponyi Gyula és Ferencz József251 esetében nem is írták oda az őrségben eltöltött órák számát, a kapott bért, csak ezt a rövid bejegyzést. A forradalmi gyárőrség megalakulásának korabeli dokumentumát (ha volt is) nem találtam. Ezért igen nehéz tisztázni, hogy a munkástanács eredetileg hány fegyveres testületet kívánt létrehozni, és ha többet, akkor mi céllal, illetve azok közt milyen viszonyt képzelt el. E kérdésben csak az őrség tagjainak és vádlóiknak nem teljesen egyértelmű vallomásaira hagyatkozhatunk. Szorcsik Zoltán szerint, mikor felment az irodába jelentkezni, „Hadady, dr. Magos és Hargitay felírták azokat a személyeket, akik a fegyveres őrségnek tagjai voltak".252 Márton Imrét viszont - amikor munkára jelentkezett az acélgyárban - Óvári János művezető a gyárőrséghez irányította, „amit akkor kezdtek szervezni Hárs László és Hargitay Lajos". Később pedig, mikor behívták és fegyvert adtak neki, közvetlen parancsnoka Hadady és Hargitay volt.253 Nagy Sándor és Bencsik Zoltán esetében a bérelszámolási kimutatás a következő, kézzel írott megjegyzést tartalmazza: „Hadadynál a több", azaz Hadady csoportjában többet szolgáltak, mint a Hárs-féle gyárőrségben.

Girtl Emília vallomása mondja ki, hogy tényleg két elkülönülő őrség létezett: „Tudomásom szerint november elején alakult meg az acélgyárnál a gyár védelmére egy munkásőrség.254 Én ennek az őrségnek a tagja lettem november első hetében. Az őrségnek 19 tagja volt.255 Tudomásom szerint a

250 Vagy mondatták vele kihallgatói. Takács Dániel vallomása, Salgótarján, 1957. szeptember 2. NML XXV. 4. c) B 700/1957., V-dosszié, 39. p.

251 Érdekes, hogy őket a vasöntödéhez osztotta be a kimutatás, holott villanyszerelők voltak. Kimutatás. NML XXXV. 61. r) 114., 98. p.

252 Szorcsik Zoltán terhelt kihallgatása, Salgótarján, 1957. augusztus 26. NML XXV. 4. c) B 700/1957., V-dosszié, 256. p.

253 Márton Imre terhelt kihallgatása, Salgótarján, 1957. szeptember 4. Uo. 228. p.

254 Itt: gyárőrség, nemzetőrség értelemben. Talán a kedvezőbb elbírálás érdekében használta a „munkás" jelzőt.

255 Ezzel egyezően vall a Magos-per vádlottja, Kukéi Ferenc: „Az őrségnek három parancsnoka volt, Hadady, Hargitay, Fancsik. Az őrségnek 18 tagja volt, szaka64