Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 4. A forradalom fegyveres testületei
rendőrségtől kaptuk a fegyvereket. Az őrségnél tudomásom szerint két golyószóró, dobtáras géppisztolyok, ezenkívül hadipuska volt. Az őrséget Har- gitay nevű és Hadady nevű személyek irányították [...] Az őrségben rajtam kívül más nő nem volt. [...] Az acélgyárban lényegében két őrség volt szervezve, az egyik, amelyikben én is voltam, és egy másik. Hogy a második őrségnek ki volt a parancsnoka, nem tudom, annak a fegyverzetében nem volt golyószóró és nem volt géppisztoly. Amit én láttam náluk, az mind céllövő sportpuska volt. Miután az az őrség, amelyikhez én is tartoztam, elhagyta a gyárat, nyilván ez a másik látta el az őrszolgálatot. [...] A tizenkilenc fő között az őrségben tudomásom szerint párttagok is voltak, de hogy hányán, nem tudom.''256 Ma már nyilvánvaló, hogy különbséget kell tenni a gyár őrzését ellátó Hárs-féle őrség és a Hadady-Hargitay vezette nemzetőrség között, nem összemosva a kettőt, mint azt Rozgonyi Aladár ügyész tette. Igaz, megalakulásuk idején még lehet, hogy nem rögzítették a kettő viszonyát. Elképzelhető, hogy a dokumentált Hárs-féle gyárőrség keretén belül Hadadyt és Hargi- tayt megbízták egy kisebb, de gyorsabban mozgósítható és jobban felszerelt egység létrehozásával. A fenti bizonytalanság arra utalhat, hogy ha volt is tervszerűség a két őrség szervezésében, azt még a tagokkal sem tudatták, vagy - még inkább - arról utóbb, saját jól felfogott érdekükben nem beszéltek. Ez pedig azt sugallja, hogy igenis határozott politikai cél érdekében hozták össze a fent leírt komolyabb fegyverarzenált. Fontos, hogy megállapítsuk, milyen viszony volt a munkástanács és a gyár két fegyveres testületé között. A munkástanács perbe fogott tagjai rendre azt állítják, hogy azok a munkástanácstól függetlenül jöttek létre. „Én a fegyveres őrséggel nem foglalkoztam, Hargitay volt ezeknek a vezetőjük."257 „Én nem figyeltem meg a fegyveres őrség működését."258 „Nekem az volt a benyomásom, hogy Hárs László csak a rendészeti feladatokat látta el."259 Ne feledjük, hogy Hárs részese volt e pernek, Hadady és Hargitay már halott, Fancsik György emigrált. Hárs maga is tagja volt a tizennégy fős igazgatósági munkástanácsnak. szókra nem tagolódott. Nem felel meg a valóságnak, hogy az őrségnek 60 tagja lett volna. Mede Lajos nem volt helyettes parancsnok, ő az élelmet osztotta ki az őrség részére." Kukéi Ferenc vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1958. február 10., 20. p. NML XXV. 4. c) B 700/1957. 2% Girtl Emília vádlott vallomása. Salgótarján, 1957. február 28., 1. és 2. p. NML XXV. 4. c) B 5/1957. 257 Erdődi Kálmán vallomása, 8. p. NML XXV. 4. c) B 473/1957. 258 Magos Béla vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1958. február 10., 6. p. NML XXV. 4. c) B 700/1957. 259 Uo. 7. p. 65
