Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 4. A forradalom fegyveres testületei
tűk ellenére tevékeny részt vállalnak a forradalomból. Kólinkás különösen kitűnik harsány aktivitásával. Módszerein azonban látszik, hogy nem eleme a fegyveres küzdelem. Inkább a személyi állomány alakítását tarthatta feladatának, mint a fegyveres ellenállást. Benkő Lajos, egykori beosztottja vallotta, hogy „Kólinkás Kálmán javaslatára le akarták számoltatni a kommunistákat, többek között Tóth János 4, Gaál László és Csongrádi Gyula hideg- hengerműi munkavállalókat, mivel kommunisták voltak, továbbá mivel előzőleg ők teljesítettek első esetben őrségi szolgálatot".243 Hárs László vallomásában azonban kiemeli, hogy „ezeket azért váltottuk le, mert nem voltak benne a névsorban, amely névsort a munkástanács kérésemre az üzemrészektől beszerzett".244 A vezetők döntései mögött tehát ott állnak az üzemek dolgozói, a munkástanácsok. A személyi kérdések mellett a Rákos-féle gyárőrség fegyverállományának átvételén is dolgozott az új őrség - Rákos tanú- vallomása szerint sikertelenül.245 Az őrségben hosszabb-rövidebb ideig részt vevőket (181 főt) azonban nem szabad úgy értékelnünk, mintha ők lennének az acélgyár forradalompárti munkásai. Már csak az a tény, hogy a fizetett (!) sztrájk mellett még egy kereseti lehetőség adódott, pártállástól függetlenül többeket is ösztönözhetett a belépésre. Hainisch (Hailis?) Ferenc tanúvallomása szerint „az őrség tagjai között voltak párttagok is [...] A hideghengerműből való személyek közül kb. 10-12 személy volt párttag."246 Benkő Lajos 1946 óta kommunista párttag. E napokban, mint utóbb vallotta, „megtévedt", hitt Kólinkás Kálmánnak, aki „megszédítette" őt.247 Napi 12 órás beosztásban 11 napon át teljesített őrszolgálatot248 e derék párttag. A „piros könyv" birtokosának lenni nem jelentett egyértelmű elköteleződést. Sokféle személyiséget takarhattak a szocializmus kategóriái. Miért is van szükség gyári őrségre? „Hámort nem lopnak, kisebb tolvajra lőni viszont gyilkosság. Akkor minek a puska?" - kérdezte is Magos egy alkalommal Hárs Lászlót.249 Kár tagadni, a gyár dolgozói is jól tudták: a forradalmi munkástanács fegyveres őrsége politikai erőt képviselt a munkástanács mögött. „Az őrség feladata volt a gyár védelme a kommunistákból ala243 Benkő Lajos vallomása. Uo. 149. p. 244 Hárs László vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1958. február 10., 7. p. NML XXV. 4. c) B 700/1957. 245 Rákos János vallomása. Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1958. február 13., 41-42. p. Uo. 246 Az 1958. február 14-ei tárgyalás jegyzőkönyve, 79. p. Uo. 247 Jegyzőkönyv üzemi fegyelmi ügyben. Acélárugyár, hideghengerműi iroda, 1957. december 30. NML XXXV. 61. r) 114., 149. p. 248 Tehát november 4. után is! Bérelszámolási kimutatás. NML XXXV. 61. r) 114., 99. p. 249 Dr. Magos Béla feljegyzése, 6. p. A munkástanács egykori elnöke, mint több helyén e feljegyzésnek, most is igyekszik legalább semlegesnek beállítani magát. 63
