Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 4. A forradalom fegyveres testületei
KV Katonai Bizottsága, ők is rádöbbenhettek, hogy a párt számára (s így saját hatalmuk megőrzéséhez) nincs más kiút, csak a forradalmi mozgalom teljes körű felszámolása. Ahelyett, hogy érdemben tárgyalnának az alakuló forradalmi vezetéssel, fegyvereket kérnek Hegedűs Andrástól, majd a csehszlovák testvérpárttól. Időhúzási kísérletük, amit álforradalmi szervükkel, az ideiglenes forradalmi nemzeti tanáccsal próbáltak leplezni, kudarcot vallott. Tapasztalva reménytelen helyzetüket a megyében, és látva a párt országos hatalmának az október 28-ai fordulattal bekövetkező összeomlását, a szökés mellett döntött Nógrád megye ÁVH-s és pártvezetősége. Nógrádban tehát október 29-re győzött a forradalom. E nap délelőttjén a vezető nélkül maradt pártbizottság hiába kapott fegyvereket a kiegészítő parancsnokságtól, este azokat visszavették tőlük. A katonaság megyei képviselői nem álltak a párt mellé, sőt a rendőrséggel karöltve szerepet vállaltak a nemzeti bizottság november 2-án megalakuló katonai tanácsában.224 Szabó István rendőr őrnagy felhívásából pedig kiderül, hogy a honvédség és a rendőrség a munkástanácsok által megszervezett nemzetőrségekkel együttműködve vette át a rend fenntartásának feladatát.225 E napokban tehát az acélgyárban is „határozatot hozott a munkástanács, annak intézőbizottsága dr. Magos Béla irányítása alatt a fegyveres csoport létrehívására, melynek vezetőjéül Hargitay Lajost, Hadady Rudolf SS főhadnagyot és Hárs László horthysta őrnagyot, mint a munkástanács tagjait választották meg".226 Hivatalosan a munkástanács november 3-ai döntése227 menti föl Rákos Jánost az üzemi rendészet vezetése alól, hogy helyére a negyvenhetedik születésnapját a napokban ünneplő228 Hárs Lászlót helyezze; de a kinevezés valószínűleg már a munkástanács megalakulásakor vagy annak első ülésén, tehát október 30. előtt megtörténhetett.229 Forradalompártiak részvétele az üzemi őrségben azonban, úgy tűnik, hogy már annak előtte megkezdődött - ha nem is köztudottan. Vincze Lászlót már közvetlenül a 27-ei felvonulás után szervezi be Kólinkás Kálmán üzemőrnek a hideghengermű gyárrészlegbe, ahol azután minden műszak224 Á. VARGA 1996,15-27. p. 225 Felhívás Nógrád megye népéhez. Salgótarján, 1956. október 30. Közli: Á. VARGA - PÁSZTOR 2001,149. p. 226 Rozgonyi Aladár ügyész vádirata, 1957. december 30., 4. p. NML XXV. 4. c) B 700/1957. Hadady állítólagos SS múltjáról később lesz szó. 227 Közli: Á. VARGA - PÁSZTOR 2001, 254-255. p. 228 Tárgyalási jegyzőkönyv, Balassagyarmat, 1958. február 10. NML XXV. 4. c) B 700/ 1957. 229 Rákos János: „1956. október 29-én az ellenforradalmisták munkahelyemről eltávolítottak, és csak 1956. november 10-én léphettem be irodám helyiségébe." Kihallgatási jegyzőkönyv üzemi fegyelmi ügyben. Acélárugyár, hideghengerműi iroda, 1957. december 30. NML XXXV. 61. r) 114., 136. p. 60
