Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 3. Az acélgyári munkástanács megválasztása – október 29.
Farsang János „követelte a kommunista funkcionáriusok leváltását".190 Az energia-szolgáltató gyárrészlegben, mint Hupcsik Gyulától a nagyüzemi munkástanács alakuló ülésén, a megválasztott Kristóf Jenőtől megvonták mandátumát, miután besúgásért panaszt emeltek ellene.191 Az üzemfenntartási gyárrészlegnél „Szoó Józsefet, az alapszervezeti titkárt azzal küldték ki az irodából, hogy már neki itt semmi keresnivalója nincs".192 A leváltások kapcsán úgy tűnik, a nagyüzemi munkástanács és az üzemi munkástanácsok viszonya és jogköre nem volt tisztázva. Az üzemfenntartási munkástanács tagjai „üzemen túl is intézkedtek [...], mert Szilágyi Pál elvtársat, akit a nagyüzemi munkástanács az újítóműhelybe helyezett, ők ezt megváltoztatták, mármint a műhelyi tanács, és a csőszerelőkhöz osztották be a műhelynél. Ugyancsak intézkedtek a kiskereskedelmi vállalatnál, hogy Földi Gyula elvtárs feleségét a gyári büféből azonnal távolítsák el."193 A forradalom során a viták kereszttüzébe kerültek a „személyzetis" posztok. Jól tudta mindenki, hogy az állások betöltése, így a gyáron belül hatósággal bíró posztok kiosztása is, a személyzeti osztály hatókörébe tartozik. Stratégiai küzdelem folyt ekkor a gyár fontosabb állásaiért. „... a munkástanács a személyzeti osztály összes dolgozóit - kiknek munkahelyét az akkori kormány szüntette meg - állományban megtartotta és szakmunkára osztotta be átlagkeresettel, hogy amíg munkába lendülnek, addig se essék keresetük. Szőke Kálmán személyzetis adminisztratív viszonyba került, mert lábai bénák, Fíarai pedig havi 1800 forintos [...] keresettel nyilvántartási osztályvezető lett. Kérelmére azonban később a tanács felmentette, mert közvetlen ismerősei piszkálták, hogy politikai őrnagy, személyzetis is volt, s most is jól megy stb., ezért kérelmére Erdődi mb. igazgató és tanácstag visszahelyezte Harait a GSZ üzembe, kapakovácsi szakmunkára..."194 Erdődi Kálmán a következőképpen vall kihallgatásakor: „A nyomás azonban oly nagy volt, hogy én azt mondtam, hogy személyenként vizsgáljuk meg az üzemfőnököket és osztályvezetőket. Akik nem felelnek meg, azt leváltjuk, de a helyettesekhez nem szabad hozzányúlni. Leváltásra került Longauer József195 üzemfőnök, de nem azért, mert kommunista volt, hanem azért, mert nem felelt meg szakmailag; Bányik Mihály anyagi és áruforgalmi osztályvezető. A személyzeti osztály vezetője, Fíarai Tibor, irodai mun190 Jelentés a hideghengerműből, 2. p. NML XXXV. 61. r) 114. 191 Jelentés az energia-szolgáltató gyárrészlegből, 1957. október 2., 2. p. Uo. 192 Jelentés az üzemfenntartás területének eseményeiről, 2. p. Uo. 193 Uo. 3. p. 194 Dr. Magos Béla feljegyzése, 2. p. 195 1957 november 28-ai nyilvános tárgyalása során említi még Sólya János acélgyári titkárt és Murányi Aladár munkaügyi osztályvezetőt is. NML XXV. 4. c) B 473/ 1957., 2. p. 52
