Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 3. Az acélgyári munkástanács megválasztása – október 29.
lasztottak a tanácsba. Azon persze ne csodálkozzunk, hogy kihallgatásaikon - önmagukat védendő - csupán gazdasági szervként mutatták be a munkástanácsokat. A Központi Vezetőség katonai vezetői is rájöttek idővel, hogy a munkás- tanácsok nem bázisát, hanem ellenzékét adták a kommunista hatalomnak. A pártvezetés október 23-át követő vitája, belső megosztottsága teszi nyilvánvalóvá, hogy itt többről volt szó, mint a szocializmus régi-új módszerekkel való építése.188 D) A MUNKÁSTANÁCS GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGE 1956. NOVEMBER 4-IG Mi volt gyakorlati célkitűzésük? A fent leírt elvek hogyan valósultak meg a gyakorlatban? A nagyüzemi munkástanács első, és persze leginkább vitatott tevékenysége személyi kérdéseket érintett. Nem fogadták el például Hup- csik Gyula jelölését, „mert a tagok szerint több színt játszott, zöldet és pirosat, mikor hogy, valamint mert botrányos csúnyaságokat kiabál nők előtt is".189 Úgy gondolom, érthető, hogy a perbefogottak utólag az eltávolított kommunisták személyes tulajdonságaira, alkalmatlanságára, és nem párttagságára fogják vezetőségből való eltávolításukat. Nekünk azonban megint el kell szakadnunk a vádaskodások és védekezések adta kerettől, hogy lássuk: a kérdés nem az, hogy politikai célzattal távolítottak-e el egyeseket, vagy sem. Azt kell észrevennünk, hogy a munkástanács a forradalom megóvása érdekében sem nyúlt az erőszakos tisztogatás, a nem kívánt személyek likvidálásának eszközéhez. Valóban, az egyes üzemi munkástanácsok a napokban gondoskodtak arról, hogy a párt üzemi alapszervezetei ne gyakoroljanak többé hatalmat fölöttük. Ennek érdekében már üzemi szinten történtek leváltások, azaz pár kommunistát felelős posztról alacsonyabb munkakörbe helyeztek. Erről ad hírt például az acélöntöde 1957. októberi jelentése: „Ezek után indították meg az üzemben a kommunista vezetők leváltását, amit le is szavaztattak, és helyettük embereiket szervezték be. így leváltották Lengyel, Varga Elemér és Fájd Károly elvtársakat. Szekszárdi Alfréd elvtársat üzemfőnök-he- lyettesi beosztásból, rokkantságára való tekintettel, üzemírnoki beosztásba akarták helyezni. Ezen elvtársak helyett üzemfőnök-helyettesi beosztásba Pintér Kálmánt, művezetőknek Angyal Ferencet és Viszovszki Nándort javasolták. Ugyanekkor Sándor Ferenc és Mikula István elvtársak leváltását is kilátásba helyezték, de ezt elhalasztották, mivel megfelelő embert helyükre találni még nem tudtak." Hasonlóan történt a hideghengerműben is, ahol 188 Vö. http://www.rev.hu/sulinet56/online/oral/index.htm . 181) Dr. Magos Béla feljegyzése, 1. p. 51
