Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. 3. Az acélgyári munkástanács megválasztása – október 29.
A munkástanács kizárólag gazdasági szerv - állították sokan vallomásaikban.184 Valóban? A munkástanácsokban valósult volna meg a marxi jövendölés az osztályellentéteket megszüntető, termelési eszközöket köztulajdonban alkalmazó kommunizmusról? Minden bizonnyal a munkástanácsok sokkal közelebb álltak e pozitív célkitűzésekhez, mint a Rákosi-diktatúra hatalmasai bármikor is. Ez azonban szerintem nem jelenti azt, hogy az 1956- os forradalom munkástanácsai és a forradalom egésze a kommunista elmélet és ideológia talaján állva küzdött volna. A szocialista beszéd inkább a keretét, a lavírozás lehetőségét adta a forradalomnak, semmint ideológiai alapját.185 A képzett, hithű kommunisták mellett a többséget természetesebb érzések vezették, mint egy elavult, egyoldalú ideológia. A szabadság, az emberiesség, az igazságosság, a hazaszeretet értékei inkább motiválták az embereket, mint az „egyedül üdvözítő forradalom" ideológiája. Ha lemondunk az ideológia adta keretekről, az értelmezés sokkal szélesebb perspektíváját kapjuk meg, és életszerűbbé válik a munkástanácsokról alkotott képünk is. Árulkodó a nagyüzemi munkástanács szerencsés módon fennmaradt, már idézett, egyetlen oldalas jegyzőkönyve.186 Érdemes felfigyelni bevezető soraira: „Felvétetett a [...] munkástanácsok küldötteinek első üléséről..." Tehát a jegyzőkönyvíró értelmezésében az üzemi munkástanácsokat nem az üzemekben megválasztott egyének alkották,187 ők csak küldöttei lettek a dolgozók összességéből felálló munkástanácsoknak. Az ő tapasztalata szerint a nagyüzemi munkástanács egy széles alapokon, közvetlenül megválasztott testület volt. A spontán megnyilvánulásban a valóságot kell feltételeznünk. A képviselet széles alapjai pedig nem csupán annak eldöntéséhez szükségesek, hogy hány darab lapátot kell legyártani, vagy hogy milyen mennyiségben rendeljenek nyersvasat Ózdról. A gazdasági szempont mellett a munkástanácsok a legszélesebb értelemben vett politikai szerepet igényeltek maguknak: az üzemi önrendelkezés, önkormányzat terjedjen ki a munkások életét érintő valamennyi kérdésre, a termeléstől az életszínvonalon, a gyári kulturális életen át az országos politikai állásfoglalásokig. Mindezt pedig nem a proletárdiktatúra, hanem a demokrácia módszereivel és irányelveivel hozták összhangba: az acélgyár proletárjai tanult értelmiségieket és munkásokat, párttagokat és pártonkívülieket egyaránt bevá184 Uo. iss Olyan ez, mint amikor egy ateista a Bibliából magyarázza igazát. 186 1956. október 29-ei jegyzőkönyv a munkástanácsok küldötteinek első üléséről. Közli: Á. Varga - Pásztor 2001,82-83. p. 187 Ahogy azt az egy évvel későbbi jelentések, de a központosított irodák választási jegyzőkönyve is leírja: „Az üzemfenntartásnál három munkástanácsot választottak..." NML XXXV. 61. r) 114., 104. p. 50
