Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)

III. 2. Az október 27e-i tüntetés

hét utolsó napja jó alkalom a sztrájk elkezdésére. A megye elszigeteltsége, az óvatosság vagy a félelem eddig tudta elodázni a forradalom kitörését.

Salgótarjánban komolyabb összetűzésektől mentesen zajlott le az első forradalmi megmozdulás. A pártemberek és az „ávósok" meglapultak. Annak ellenére történt ez így, hogy október 23. óta folyamatosan erősítették saját fegyveres karhatalmukat a párt helyi vezetői. Az erősen centralizált párthierarchia helyi szintjei október végén nem kaptak felsőbb utasítást, ezért cselekvésképtelenné váltak.134 Teljes volt a tanácstalanság körükben. E szombati nap békéje ezenkívül Szabó István rendőr őrnagynak is köszönhető, aki nem állt a mozgalom útjába. Trezsnyik Ferenc vallomása szerint „rajta múlott, hogy nem lőttek a tömegekbe".135 Emlékezzünk vissza, milyen jelentést tett feletteseinek Szabó István a tüntetéssel kapcsolatban!

A megmozdulást nem fiatal egyetemisták szervezték, mint Budapesten, hanem középkorú gyári munkások. Különösebben nem is szervezték, csak elkezdték. Ponyi András, Farsang János, Trezsnyik Ferenc, Balázs József és a többi, mind az első világháború előtt született, régi munkásai az acélgyárnak. Az október 27-én reggel összehívott röpgyűléseken megunták a beszámolókat, a sztálinbarokk körmondatokat, felugrottak a satupadra, vasrakásra, és felvonulásra hívták munkatársaikat. Különösebben senkit sem kellett agitálni, mentek az emberek. Ennyire antikommunisták lettek volna? Nem feltétlen. Trezsnyik Ferenc ugyan 1943-44-ben a nyilaskeresztes párt tagja, de maga is ízig-vérig munkás. Farsang Jánost még 1940-ben a katonai bíróság kommunista magatartásáért záratta négy hónap vizsgálati fogságra, 1946-ban pedig belépett a kommunista pártba.136 Két világháborúnak, öt rendszerváltásnak átélői ők. Míg a pesti srácok szabadidős olvasmányaikból, partizánregényeikből tudták, hogyan kell Molotov-koktéllal hatástalanítani egy tankot, ezek az emberek saját életük tapasztalatából tudták, mit jelent a forradalom, a felkelés.137 Nem a mérnökök jártak élen október 27-én. A négyezer fős gyár négy mérnöke legfeljebb beszélgetett a történtekről. Széky Miklós vegyészmérnök az irodán tartózkodott, mikor a munkások feljöttek bejelenteni a megmozdulás tényét, hívni őket a gyárgyűlésre. „Ez a huzalmű gyárrészlegben volt. [...] De hogy ott a pódiumon se nem egy értelmiségi nem állt föl szónokolni, az is biztos; ... munkások."138 A munkás- mozgalommal folytonos kapcsolatban álló gyári alkalmazottak tudták, hogyan kell forradalmat csinálni! E napokban újra fiatalnak érezhették magukat.

134 Tyekvicska 2006,10. p.

135 Trezsnyik Ferenc kihallgatása, Salgótarján, 1957. július 13. NML XXV. 4. c) B 520/ 1957., V-dosszié, 57. p.

136 A. VARGA 1996, 62. és 48. p.

137 Vő. Romsics 1999,388-389. p.

138 Interjúm SZÉKY Miklóssal. Salgótarján, 2007. szeptember 14. II., 35. min.

38