Kiss András János: 1956. A salgótarjáni acélgyár története 1956-ban - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 63. (Salgótarján, 2012)
III. Acélgyáriak Salgótarján forradalmában - III. 1. Tájékozódás és véleményformálódás Salgótarjánban és az acélgyárban a forradalom előtt és annak első napjaiban
Mit tudunk az acélgyáriak október 27-ét, az első salgótarjáni tüntetést megelőző napjairól? Folyt a termelés a gyár üzemeiben, semmi és senki nem gátolta a munkát. Farsang János vallomása szerint október 27-ig rendesen dolgoztak, semmiféle sztrájkra való buzdítást nem tapasztalhattak munkahelyükön.59 Mégis érdemes közelebbről szemügyre venni ezt az időszakot. Mlinarik István, a megyei írócsoport vezetőségének tagja, a salgótarjáni forradalom szellemi vezetője szerint megválaszolandó a kérdés, „hogy miért jutott súlyos helyzetbe az acélárugyár".60 Nem tudjuk, mire gondolt, de arra következtethetünk, hogy a fenti kijelentés akkortájt szóbeszéd tárgyát képezte szerte a városban, hisz ő maga közvetlenül nem volt érintett az acélgyár életében.61 A Tarjáni Acél szeptemberi és októberi számait hívjuk segítségül, hogy elégedetlenségük okát megtudhassuk. A szeptember 22-ei számban megjelent, „A Flideghengermű válaszol" című cikk62 éles hangon kritizálja a Szabad Népet. Az országos lap ugyanis az Elzett Vasárugyár önköltségi mutatóinak romlását igyekszik a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművére hárítani, mintha azt a hengermű rossz minőségű termékei okoznák. Az alapos, sokrétű cáfolatból számunkra most a következő két motívum bír hasznos információval: 1. A Tarjáni Acél egyetlen mondatot idézett a Szabad Nép cikkéből, mégpedig a legsérelmesebbet: „A vállalat vezetői már mindent elkövettek, hogy a fenti hibát a hengerműnél kijavíttassák, de véleményük szerint egyelőre teljesen reménytelen a helyzet." A Tarjáni Acél cikke tehát nemcsak a Szabad Népnek üzen, hogy az „felületesen, alap nélkül" írja meg bírálatait, de saját vezetőségének is, akik a dolgozók háta mögött, sőt a dolgozók ellenében nyilatkoznak a Szabad Népnek! A hengermű dolgozói úgy érzik, saját vezetőik hárítják át rájuk a felelősséget, míg ők kénytelenek „nehéz körülmények C) Tájékozódás az acélgyárban október 27-ig 59 Utcai beszélgetésből tudom, hogy a tanítás sem állt meg. A diákok rendesen jártak iskolába, még október 27. után is. 60 Á. Varga - Pásztor 2001, 72-73. p. 61 Dolgozott Ózdon a Kohászati Műveknél, Budapesten tanított a Pedagógiai Főiskolán. A forradalom kitörésekor a Nógrád Megyei Tanács V. B. Népművelési Osztályán művészeti csoportvezető, a megyei Irócsoportnak meghatározó egyénisége volt. Rövid életrajza: Á. Varga 1996,57. p. 62 A Hideghengermű válaszol. Tarjáni Acél, 1956. szeptember 22., 3. p. „A Hideghengermű dolgozói nevében: Dudás Ferenc alapszervezeti titkár, Balázs József műhelytitkár, Schréter Pál üzemvezető." Érdemes megfigyelni, hogy az üzemi lapban a szakmai cikkeket rendre dolgozók, üzemvezetők - tehát nem újságírók, hanem az adott ügyben érdekeltek, felelősök - írják. 25
