Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben
si jogászkodása éveiben kerülhetett kapcsolatba.145 Ezt erősíti meg a salgótarjáni levéltárban őrzött vármegyei alispáni „igtatókönyv" 1891. február 23-ai, 2990. számú bejegyzése,146 mely szerint a „gácsi gyógyszertárnak Hac- kenberger László gyógyszerésznek két évre tett bérbeadását tárgyaló jelentésére nevezett oklevelet felterjeszti." Az átruházás megerősítésére vonatkozó bejegyzés 1891. március 11-én kelt.147 A Losonc és Vidéke 1891. február 22-ei számában tette közzé azt a február 6-án keltezett végrehajtói hirdetményt, amely szerint az elmaradt térítések miatt Honti Ferenc királyi bírósági végrehajtó Losoncon árverésre bocsátja Kosztka Tivadar gyógyszertárát: „906/1890 V. szám. Alulírt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. törvénycikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a losonci királyi járásbíróság 1918/p. 89. számú végzése által Czellner Viktor gyógyszerész végrehajtó javára Kosztka Tivadar gyógyszerész ellen 4500 forint tőke, ennek 1888. év november hó 16. napjától számítandó 500 forint után 6% kamatai, és eddig összesen 75 forint 11 krajcár perköltség követelés erejéig elrendelt végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 3704 forint 40 krajcárra becsült szobabútorok, gyógyszertári felszerelés és berendezés, gyógyanyagok, sebészeti eszközök, szeszek és illatszerek stb.-ből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak..."148 Az ügynek a lapban nincs folytatása, a bírósági anyagok sincsenek meg, de az 1895-ös Gyógyszerészi Almanach névjegyzéke szerint a már korábban bérbe adott gyógyszertár Kosztka Tivadar tulajdonában maradt - a hazai gyógyszertárak első teljes névjegyzéke őt tünteti fel tulajdonosként.149 145 Mezei 2005, 8. p.; uő.: A Janus-arcú Kosztka Tivadar. Palócföld, 1988/1. szám (a továbbiakban: Mezei 1988), 91. p. - Hackenberger László (1860-1941) aradi gyógyszerész gácsi tevékenysége után Pozsony megyében, majd Budapesten és Rákosligeten élt, ahol az új szálemisták nevű vallási közösség vezető egyénisége lett. Szerkesztette az Ige című lapot is. Az „Iskola vallása - Misztikus világszemlélet" című munkája 1923-ban jelent meg. 1941-ben Rákosligeten hunyt el. Mezei adatai szerint (Mezei 1988, 92. p.) gyakran megfordult az indológus Zajti Ferenc Aréna úti műtermében, aki az 1910-es években egy győri rajztanár festővel együtt Csontváry tanítványa volt. A Magyar Tudományos Akadémia Adattárában található kézirat arról tanúskodik, hogy „tanítványait képeinek szokásosnál mélyebb átélése révén magasabb lelki-szellemi szférába igyekezett emelni". 146 NML IV. 405. a), Nógrád vármegye alispánjának iratai, 45. kötet, 2990/1891. számú iktatókönyvi bejegyzés. 147 Uo. 3874/1891. számú iktatókönyvi bejegyzés: Mezei 1979, 9. p., 41. számú jegyzet. Mezei többek között a Gyógyszerészeti Hetilap 1891. február 28-ai és a Gyógyszerészeti Közlöny 1891. február 28-ai számára hivatkozik. 148 Honti Ferenc királyi bírósági végrehajtó: Árverési hirdetmény. Losonc és Vidéke, 1891. február 22., 4. p. 144 Mezei 2005,8. p. 49
