Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben
Az FNKE negyedik rendes közgyűlésének összefoglalójában Ambrus Mór egyesületi titkár arról számolt be, hogy az eltávozott Kosztka Tivadar helyére György Lajost választották választmányi taggá.150 Az ülésen megtárgyalták az FMKE korábbi megkeresését, miszerint az FNKE olvadjon be az FMKE-be, s alakuljon vidéki választmánnyá. Az FNKE ezt elutasította, s arról döntött, hogy átiratban fogja a felhívó testvéregyesülettel tudatni, miért nem hajlandó a beolvadásra.151 Az ezt követő évekből nem maradtak fenn értékelhető nógrádi források Kosztka Tivadarról. Mezei Ottó azt feltételezi, hogy 1894-95-ben az 1879-es jogi tanulmányait fejezte be. A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Almanachjára utal, amelyben szerepel egy Kosztka Mihály nevű hallgató.152 Érdemes lenne megvizsgálni, hogy Kosztka Mihály valóban azonos-e Kosztka Tivadarral, a Kosztka vezetéknév ugyanis elég gyakorinak tűnik. Ugyanebben az időszakban ténykedett például Nógrád megyében egy Kosztka Mihály nevű tanfelügyelő is. Inkább csak kíváncsiságból belelapoztam az 1906. évi országos tiszti cím- és névtárba, amelyben tizenegy Kosztkát sorolnak fel, Kosztka Mihályból pedig kettő is van: az egyik Magyarprécskán pénzügyi számellenőr, a másik Trencsénben tanfelügyelő. Figyelembe véve, hogy Kosztka ekkor már bizonyíthatóan festett, elképzelhető, hogy ez idő tájt motívumokat keresett, járta a közelebbi-távolabbi vidéket, esetleg a losonci gimnázium gazdag természettani gyűjteményében tanulmányozta a kitömött madarakat. „A művész a gácsi patikusévek alatt is fest. Több alkotása marad meg ebből az időszakból, valószínűleg még több elveszett. A tervezett technikai tanulmányokat folytathatja, mert már olajfestményeket készít" - írja tanulmányában Pertorini Rezső.153 A Csontváry-szakirodalom több rajzát és festményét jegyzi ebből az időszakból. Ilyen például a Madarak, a Pillangók, a Süvöltőt leterítő ölyv, a Héja hófajddal, a Tövisszúró gébicsek, a Mátyásmadár (mind 1893), az Őz, a Gém (1893 kö150 A Felső-Nógrád Megyei Magyar Közművelődési Egyesület IV. rendes évi közgyűlése. Losonc és Vidéke, 1891. június 28., 1-2. p. György Lajos (1858-192?) 1884 októberétől a losonci gimnázium görög-latin szakos tanára, 1912-től címzetes igazgatója. 1922-ben a csehszlovák hatóságok minden indoklás és nyugdíj nélkül elbocsátották. Nehéz körülmények között egy ideig Losoncon élt, majd Debrecenbe költözött, ahol nem sokkal azután elhunyt. 151 Elnöki jelentés az FNMKE június 20-iki közgyűléséhez. Losonc és Vidéke, 1891. július 5., 1-2. p. 152 Mezei 1979,43. számú jegyzet; Mezei 1988, 91-92. p. 153 Pertorini Rezső: Csontváry patográfiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997 (a továbbiakban: Pertorini 1997), 54. p. 50
