Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Függelék
gyona a család tulajdonába került. Forgách Zsigmond 1612-ben nagy költséggel helyreállíttatta a várat. „A hatalmas négyszöget alkotó várban sok a látnivaló műkincs - írja a megyemonográfus Borovszky. - Van itt számos értékes ötvösmű, közöttük Rákóczy Zsigmond és Lorántffy Zsuzsámra ezüsttányérjai, gobelinek, értékes fajanszok, gazdag könyvtár régi olasz könyvtárszekrényekben, nagybecsű régi bútorok és vertvas-művek, régi olasz márványmunkák, gazdag, régi metszetgyűjtemény s a Forgáchok családi képtára, és a díszes nagyteremben, ahol hajdan az üléseket tartották, 42 vármegye követének széke, melyek mindegyikének a támláján más-más vármegye címere van kihímezve."264 Gróf Forgách József (1829-1876) gyermekeinek korai halála után, 1898- ban a családba benősült Wenckheim Ferenc tulajdonába került, aki részben felújította az épületet. Az 1919-es magyar tanácsköztársaság idején, június 10-én kifosztották. A kastély 1935-ben a család gácsi ágának utolsó férfitagja, Forgách Antal (1915-1977) tulajdonába került. A második világháború kezdetén ismét kifosztották, majd katonai állomás és parancsnokbázis lett. 1944-ben a 8. Német Hadsereg Parancsnoksága székelt benne. A Losonci Járási Nemzeti Bizottság határozata értelmében 1957-ben honismereti járási múzeumot rendeztek be benne, ahol 1957. október 2-án B. S. Timrava emlékszobáját is megnyitották. Az épületet 1956-1964 között felújították, melynek során az egyik első emeleti helyiségében értékes reneszánsz kori tartóoszlopokat is feltártak. A múzeum elköltöztetése után, 1965- től kb. 1993-ig szociális intézet működött benne. Ezt követően éveken keresztül kihasználatlan volt. A várkastély néhány éve egy kassai cég tulajdonába került, amely 2008- tól dolgozik a felújításán. Szálloda lesz belőle. A várkastély parkja: A várkastély eróziónak kitett dombját az 1820-30-as években fákkal ültették be - kaukázusi jegenyefenyővel, ezüstfenyővel, közönséges duglászfenyővel, simafenyővel, Engelmann lucfenyővel, tujával, törpefenyővel illetve szivarfával, tulipánfával stb. A telepítés második időszakát az 1870-80-as években fejezték be. Ekkor parkosították a területet (főleg a nyugati oldalt), a kastélyhoz vezető út mentén pedig vadgesztenyefasort telepítettek. A fásított parkot fokozatosan francia jellegűvé alakították át, amelyhez réteket és egy tavat is csatoltak. Területén, a sétányai mellett barokkos, allegorikus témájú domborműveket is elhelyeztek. A 19. század során készült árnyékoló pergola a 20. század 40-es éveiben semmisült meg. A park 13 hektár nagyságú. Déli oldalát a várkastély dombja, északi oldalát a Tugár patak határolja, a keletit pedig eredetileg a Gácsról Tamásfal264 Borovszky, 45-46. p. Nógrád vármegye községei, Gács. 86
