Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Függelék
vára és Divénybe vezető útvonal, amelynek nyomvonala a park határában haladt (ma ettől keletebbre van). A Tugár patakon átívelő egykori híd pillérei ma is láthatók. Nyugati részét egészen a Gács-Ógács közötti főútig terjedően rétek alkotják, még ma is számos ritka és idegen eredetű fával és bokorral. Állt itt olyan vastag törzsű fa, amelyet csak több ember volt képes körülölelni. Az értékesebb fákat cédulákkal jelölték meg. A fenyőfélék mellett megtalálható itt a tölgyfa, kislevelű hárs, nagy levelű hárs, hegyi juhar, mezei juhar, korai juhar, örökzöld magnólia, szelídgesztenye, keleti platán, japánakác, som, pukkanó dudafürt, közönséges tiszafa vagy tiszafenyő stb. A parkban hangulatos, lócákkal ellátott sétányok húzódtak. A lócák sajnos már nincsenek meg, a második világháború után széthordták őket, de az azoknak kialakított kis félköríves helyek egy része ma is látható. A mesterséges tó a Tugár patakból leágazó csatornán kapta és kapja a vizét. Ennek egyik ága az egykori, ma már nem álló gácsi alsó posztógyár vízellátását biztosította. A tó vízmagasságát és a kifolyó vizet az északkeleti sarkában lévő gát szerkezetével lehetett szabályozni. Ennek közelében volt a ligetnek egy „Paradicsomkert" nevezetű része, ahol fűtött üvegházakban neveltek egzotikus növényeket. Szomszédságában állt a kertészek részére fenntartott épület, amelynek mára csak a nyomai maradtak meg. A Forgách család rajongója volt az egzotikus növényeknek. A helyi időjárást elviselő növényeket a parkba telepítették, a melegkedvelők pedig az üvegházba kerültek. Pia szemügyre vesszük Csontváry Gácsi várkastély című alkotását, annak előterében egy pálmafát és egy banánfát figyelhetünk meg. A festményen már nem látható az alattuk lévő sétány, amely az üvegházhoz vezetett. A Forgách család tagjai nagyon sokat tartózkodtak a parkban - pihenésre és sportolásra használták. A tavon lehetett csónakázni, a tóban úszni, a mellette és mögötte lévő réteken pedig sportolni. A helyi lakosok visszaemlékezései szerint maga Csontváry is sok időt töltött el a parkban, szívesen megmártózott a vizében. Bizakodhatunk benne, hogy a kastély jelenlegi tulajdonosa a parkot is rendbe teszi. A Forgách-kastély: A ma már nem létező emeletes épületet gróf Forgách János emeltette a 18. század végén. Itt élt családjával gróf Forgách Antal, halála után pedig özvegye, gróf Forgách Antalné lakta. Az épületet 1896-ban átalakították. Ezt hűen bizonyítják az itt készült korabeli fényképek is. Hasonlóan a várkastélyhoz, jelentős értéket képviselt a berendezése és gyűjteményei: például az agancsgyűjtemény, a fegyvergyűjtemény, az értékes Alt- Wien porcelánkészletek stb.265 1944-ben a kastély néhány tárgyát, főleg fest265 BOROVSZKY, 45-46. p. Nógrád vármegye községei, Gács. 87
