Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben
rül), az Almát hámozó öregasszony, a Fohászkodó öregasszony, az Ablaknál ülő nő és a Pirosruhás gyermek (mind 1894 körül).154 Életrajzi adatai szerint 1894 márciusában Kosztka Münchenbe, Hollósy Simon festőiskolájába távozott.155 Gyógyszertárát ekkor, de valószínűbb, hogy már ezt megelőzően testvére, Kosztka László vette át - a források szerint egy évre.156 Ekkori döntését, elhatározását önéletrajzában később így foglalta össze: „Tíz évi szorgalmas idő után az összes kiadások fedezve, ház és kert állott rendelkezésemre és a gyógyszertár bérlete. A gyógyszertárat 1894-ben bérbe adtam, és Stetka Gyula157 barátom tanácsára Münchenbe utaztam. A Gácson töltött tíz esztendőt, mely a magyar közművelődésre is befolyással volt,158 s azt a küzdelmet sem ecsetelem, mely az anyag megszerzésénél előállott, csupán azt írom ide, hogy amikor a szűkös jövedelem a napi négy koronát már elérte, vállalkoztam a festői terv keresztülvitelére, és Münchenben a Hollósy-féle festőiskolába léptem be."159 Az 1908. évi kiállítás katalógusához írt életrajzában viszont ezt írja: „... néhány évi lankadatlan szorgalommal oda jutottam, hogy gyógyszertáram adósságmentesen állott, s amikor már száz koronát havonta jövedelmezett, bérbe adva elmentem Münchenbe, a Hollósy iskolájába, rajzolni természet után."160 Egy 1919-ben készült riportban ezt nyilatkozta: „1894-ben bérbe adtam a patikát, s hatvan forint havi jövedelemmel beutaztam a világot, negyven154 ROMVÁRY Ferenc: Csontváry Kosztka Tivadar 1853-1919. Alexandra Kiadó, Pécs, 1999 (a továbbiakban: RomváRY 1999), a katalógus alapján. 155 A Hollósy-féle, neves szabadszellemű festőiskolát Hollósy Simon (1857-1918) festőművész 1886-ban, Münchenben nyitotta meg, s itt tanult például a nógrádi kortárs festő Kubányi Lajos is. A nagybányai művésztelep alapító tagja, ahol 1896- 1901 között tanítványaival együtt töltötte a nyarakat. 156 Kosztka László innen, majd Izsákról küldött madártani jelentéseket a Herman Ottó szerkesztésében megjelent Aquila című lapnak. Vadászott, a Gácson és környékén elejtett állatokat preparáltatta, és többek között a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Kapcsolatban állt Lendl Adolf zoológussal, aki később a Budapesti Állat- és Növénykert igazgatója lett. Az 1890-es évek közepétől szőlészettel is foglalkozott. A gazdaságos szőlőművelésről szóló írása a Kecskeméten kiadott Új szőlőművelési albumban jelent meg. Mezei 1979, 9. p., 41. számú jegyzet. 157 Stetka Gyula (1855-1925) festőművész főleg egyházi témájú képeket festett. Művészetére nagymértékben hatott Benczúr Gyula munkássága, akinek mesteriskolájában tanulmányokat is folytatott. 158 Csontváry feltehetően a Nógrádi Lapok és Hanti Híradóban 1886. július 4-én megjelent cikkére utal. Lásd még GerlÓCZY Gedeon - NÉMETH Lajos: Csontváry-emlék- könyv. Corvina Kiadó, Budapest, 1984 (a továbbiakban: GerlÓCZY-NÉMETH 1984), 38-40. p. 159 Önéletrajz, 28-30. p. 166 Gerlóczy-Németh 1984, 51. p. 51
